Kertészet/Sáskák/Közönséges tövishátúsáska

A lap mérete: 2995 bájt

Kertészet

Közönséges tövishátúsáska

---

Közönséges tövishátúsáska

Közönséges tövishátúsáska

(Tetrix subulata, Syn: -)

Más neve(i): -

A közönséges tövishátúsáska a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a tövishátú sáskafélék családjába tartozó sáskafaj.

Eurázsia és Észak-Amerika mérsékelt övi zónáiban honos. Egész Európában előfordul, beleértve a Brit-szigeteket és Skandináviát is, de délen ritkább. Magyarországon mindenütt megtalálható.

A közönséges tövishátúsáska testhossza a hím esetében 10-12 mm, a nőstény 11-15 mm. A többi tövishátúsáskánál kissé nagyobb és karcsúbb. Többnyire egyszínű vagy a háta világosabb, a sötét példányok ritkák. Színe lehet okkersárgás, szürke vagy szürkésbarna. Ritkább rövid-szárnyú változatánál a torpajzs hosszú hátsó nyúlványa kissé túlér a hátsó térden. A hosszúszárnyú egyedeknél a torpajzs jóval hosszabb, 2-3 mm-el túlhaladja a potrohvéget. A torpajzs felszíne sima, a középső varrat nem, vagy alig áll ki. A hátsó szárnyak elérik a torpajzs végét, a hosszúszárnyúaknál kicsit túl is haladhatják. A hátsó comb több mint háromszor olyan hosszú a szélességénél, a comb felső éle egyenesen fut le. A szemek között a távolság nagyobb, mint a hasonló fajoknál (kb. a szem átmérőjének a másfélszerese) és a homlok kiáll. A hosszú csápok sárgásak vagy halványbarnák, a végük sötét. Nem ad ki hangot.

A nedves és meleg élőhelyeket kedveli, ahol csupasz talajfelületeket is talál. Vízparti és láprétek, öntésterületek, erdőszélek, tisztások, üde rétek, szántóföldek szélének lakója. Jól repül. Növényevő: levelekkel, mohákkal, algákkal, zuzmókkal táplálkozik.

Évente két nemzedéke figyelhető meg. Az áttelelő imágók április-májusban a leggyakoribbak, de nyár közepére többnyire elpusztulnak. Utódaik már augusztusra imágóvá fejlődhetnek, de vannak amelyek végső lárvastádiumban telelnek át. Ez a nemzedék a következő tavasszal szaporodik. A két generáció időben átfed, tavasztól ősz végéig találkozhatunk felnőtt példányokkal. A nőstények nedves talajba rakják 10-20 petéjüket. A kikelő hím lárvák öt, a nőstények hat lárvastádiumon mennek át.

A Bolivar-tövishátúsáska és a délnyugati tövishátúsáska hasonlít rá.

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia w:Közönséges tövishátúsáska