Kertészet/Sáskák/Közönséges tövishátúsáska

(Tetrix subulata szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 2995 bájt

Kertészet

Közönséges tövishátúsáska


Közönséges tövishátúsáska
Közönséges tövishátúsáska
(Tetrix subulata, Syn: -)
Más neve(i): -


A közönséges tövishátúsáska a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a tövishátú sáskafélék családjába tartozó sáskafaj.
Eurázsia és Észak-Amerika mérsékelt övi zónáiban honos. Egész Európában előfordul, beleértve a Brit-szigeteket és Skandináviát is, de délen ritkább. Magyarországon mindenütt megtalálható.
A közönséges tövishátúsáska testhossza a hím esetében 10-12 mm, a nőstény 11-15 mm. A többi tövishátúsáskánál kissé nagyobb és karcsúbb. Többnyire egyszínű vagy a háta világosabb, a sötét példányok ritkák. Színe lehet okkersárgás, szürke vagy szürkésbarna. Ritkább rövid-szárnyú változatánál a torpajzs hosszú hátsó nyúlványa kissé túlér a hátsó térden. A hosszúszárnyú egyedeknél a torpajzs jóval hosszabb, 2-3 mm-el túlhaladja a potrohvéget. A torpajzs felszíne sima, a középső varrat nem, vagy alig áll ki. A hátsó szárnyak elérik a torpajzs végét, a hosszúszárnyúaknál kicsit túl is haladhatják. A hátsó comb több mint háromszor olyan hosszú a szélességénél, a comb felső éle egyenesen fut le. A szemek között a távolság nagyobb, mint a hasonló fajoknál (kb. a szem átmérőjének a másfélszerese) és a homlok kiáll. A hosszú csápok sárgásak vagy halványbarnák, a végük sötét. Nem ad ki hangot.
A nedves és meleg élőhelyeket kedveli, ahol csupasz talajfelületeket is talál. Vízparti és láprétek, öntésterületek, erdőszélek, tisztások, üde rétek, szántóföldek szélének lakója. Jól repül. Növényevő: levelekkel, mohákkal, algákkal, zuzmókkal táplálkozik.
Évente két nemzedéke figyelhető meg. Az áttelelő imágók április-májusban a leggyakoribbak, de nyár közepére többnyire elpusztulnak. Utódaik már augusztusra imágóvá fejlődhetnek, de vannak amelyek végső lárvastádiumban telelnek át. Ez a nemzedék a következő tavasszal szaporodik. A két generáció időben átfed, tavasztól ősz végéig találkozhatunk felnőtt példányokkal. A nőstények nedves talajba rakják 10-20 petéjüket. A kikelő hím lárvák öt, a nőstények hat lárvastádiumon mennek át.
A Bolivar-tövishátúsáska és a délnyugati tövishátúsáska hasonlít rá.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia w:Közönséges tövishátúsáska

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges tövishátúsáska témájú médiaállományokat.