Címerhatározó/Werbőczy címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Werbőczy család címerével foglalkozik.
Werbőczy István címere, állítólag Dürer Albert rajza, eredeti fametszete a bécsi Albertina metszetgyűjteményében van.
WERBŐCZI István szegény köznemes nemzetségből származott, mely a XV. század közepéig a Kerepeczi nevet viselte. Ősi fészkétől kölcsönözte azt, a Bereg megyében, Munkácstól délre fekvő Kerepecz falutól, mely azóta elenyészett s ma csak mint puszta létezik.
A Kerepeczi nemzetség szapora faj volt. Az 1406-ik évben, a mikor legelőször találkozunk vele okmányban, öt családfő birta közösen a kerepeczi birtokot. Ekkor ugyanis a Kerepecziek: Gergely Benedeknek fia, István Domokosnak fia, György Andrásnak fia, László Jánosnak fia és László Dabának fia közösen emelnek Zsigmond király előtt vádat a beregmegyei főispán ellen, ki Kerepecz falut erőhatalommal elfoglalta, öt lovat rabolt el és egyéb hatalmaskodásokat vitt véghez.
Két évtizeddel utóbb egy időben tíz Kerepeczi családfő élt, kik közül többen megkülönböztetésül (Dabai, Rőt, Szúnyog stb.) mellékneveket vettek föl.
Néhányan alsóbb rangú hivatalokat viseltek vármegyéjükben, melynek határain kivül Kerepeczi Barla az első, ki állást vív ki magának. Ez Zsigmond király udvarába került, hol 1428-ban a zászlósúri rangban álló királyi főasztalnoknak helyettese, vagyis a királyi konyha és asztal felügyelője volt. Testvére János deák (Joannes litteratus) mint ügyvéd működött. Ketten, egyesült igyekezettel, jelentékenyen gyarapították a családi vagyont.[1]
++++++
Eszeny, 1538. szeptember 8.
WERBŐCZY ORSOLYA KÖTELEZVÉNYE
Kötelezi magát, hogy Csapy Farkasnak - aki őt jól tartotta - megszerzi Zsurkot a férjétől.
- OL P 707. A gr. Zichy család zsélyi levéltára, fasc. 215. no. 278.
- 21,5 x 33,5 cm-es papíron, a szöveg alá nyomott, felzetes gyürűspecsét W W monogrammal és a Werbőczycímerrel: jobbra fordult, fekvő szarvas, hátán griffmadárral. Egy fólió.[2]
- Irodalom:
FRAKNÓI VILMOS: WERBŐCZI ISTVÁN 1458-1541. BUDAPEST, 1899 [3]
Hegedűs Attila - Papp Lajos szerk.: Középkori leveleink 1541-ig. Budapest, 1991. 388.[4]
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: