Wikikönyvek:Homokozó

Úgy látom, hogy a Wikikönyvek Homokozót szerkeszted!

Kattints a lenti Új szakasz nyitása gombra, írj be egy szakaszcímet, majd az alatta lévő szerkesztőablakban gyakorolhatsz. Ha kész vagy a módosításokkal, csak nyomd meg a Lap mentése gombot – igen, ennyire egyszerű!

Semmit nem ronthatsz el, ne aggódj. Ha véletlenül az egészet törlöd, akkor is vissza tudjuk állítani, néhány kattintással.

A homokozó a szerkesztési próbálkozásokért van! Nyugodtan próbáld ki az izgalmas formátumokat ahol senki sem fog rád kiabálni ha elszúrsz valamit.

Az itt olvasható szövegeket az emberek tesztelésből írták, és azok tartalmát senki nem ellenőrizte, a helytelen vagy valótlan dolgokat általában senki nem javította ki. Ezekből nem érdemes semmiféle ezen oldalon szereplő "információt" megfogadni vagy komolyan venni. A valódi kérdésekre a Társalgó szolgál, a szerkesztési kérdéseidre a Gyorstalpaló és a Segítség lapjai próbálnak válaszolni.

További segítséget kaphatsz az alábbi hivatkozásokra kattintva:

• Irányelvek – A Wikikönyvek irányelvei és útmutatói
• Segítség – Felhasználók munkáját segítő lapok
• Wikikönyvek – Mi is a Wikikönyvek, hogyan működik, egyéb lehetőségek és szabályok

Új szakasz nyitása

Kérdés

Beküldenék egy terjedelmesebb írást. De hová másoljam ?

Válasz: Jelentkezz be! Ekkor lesz egy felhasználói lapod és egy vitalapod. A felhasználói lap a bemutatkozássodra használhatod, a vitalapot a szerkesztők közötti megbeszélésekre használjuk. Mindkét lap alatt létrehozhatsz allapokat, ahová bemásolhatod az írásaidat. - Üdv. » KeFe « vitalapom 2016. május 10., 05:15 (CEST)

Kampmacher család címere.

                                     'LXVIII. tábla

                                   Kampmacher család címere

                                      1588. május 12. Prága

„I. Rudolf király Kampmacher Jakabnak, a körmöci és selmeci bányakamrák lovassága kapitányának, elsősorban a törökök elleni harcoknban végvári kapitányként, valamint bánykapitányi tisztségében szerzett érdemeiért neki és általa testvérének Sebestyénnek, ⁽²²⁰⁾ régi nemességük megerősítése mellett az oklevél élén megfestett és szövegében leírt címert adományozza. Az oklevél címerleírása a sisakdíszben látható szarvat „bubalina cornua” (bivalyszarv) elnevezéssel illeti. E formával korábban – reneszánsz – címerképeink hátterének díszítésénél találkoztunk (pl. XLIII. t.). Mint festészeti díszítőelemet fektetett helyzetben – általában kettőt szimmetrikusan elhyelyezve – bőségszarunak nevezzük. A címeregyüttest a Zalay-címerhez (vö. LXIV. t.) hasonlóan kettős keretelés övezi. Itt e forma barokk stílusú változatát figyelhetjük meg. A belső keret ovális, fafaragás imitáló, amely diszkrét arany indadíszekkel megrakott bordó hátteret övez. A két keret közti keskeny háttér sarkokban kiszélesedő részét színes szárnyú puttók élénkítik. A felsők virágot, illetve lovaglóostort, az alsók szöget, kalapácsot és harapófogót tartanak. Az oklevél első két sora és sorközei gazdagon díszítettek. Az I. Miksa oklevelein megfigyelhető kevés színnel és sűrű arany vonalakkal kialakított díszítőmotívumok mellett I. Rudolf oklevelein a sorok között és a betűk díszítésében színes virágok jelennek meg. Az olasz reneszánsz festészet hatása alatt készült okleveleink virágdíszítésének német és magyar művészeti hatás alatti továbbfejlődését figyelhetjük meg a Prágában készült okleveleinken. Az olasz arabeszkes motívum itt is, akárcsak az erdélyi oklevéldíszítéseken (vö. LXXIV. t.) túlzsúfolt virágornamentikává alakult. Az oklevél kezdő sorainak díszítése és a címerkép, ezen belül elsősorban a puttók alakjának kidolgozása arra utal, hogy festője azonos az 1589-es Hohenperger-címereslevél (vö. LXIX. t.) díszítőjével, Bocskay Györggyel.

A német eredetű Kampmacher család történetének feldolgozása napjainkig még nem történt meg."

Sárvár-Felsővidéki Gróf Széchenyi család története Szerző: Bátfai-Szabó László

Aaz említett köhy I kötet 113 oldalán található "A Pozsony megyében élt Széchenyi család" ezen állítások sajnos nem teljesen igazak. Ez csupán Gróf Széchenyi Viktor kezdeményzésére lett írva. Ennek állítását eredeti személyes okmányokkal tudom bizonyítani Széchenyi György győri püspök és hercegprímás nem kaphatta csak 1629-ben nemességet. Jobbágyokból nem lettek püspökök. Testvére Péter és Lőrinc volt. De Pétert kihagyták annak ellenére hogy egy időben éltek egymáshoz közvetlen közelségben. Pontos információt szívesen adok a következő E-mail címen diofa@web.de.

Széchenyi István