Fonálférgek
- (Ditylenchus dipsaci, | Anguina tritici } fajok
- Más neve(i): -
- Magyarországi Nematoda kutatások vonatkozásban Dr. Örley László és Prof. Andrássy István nevét kell megemlíteni. Örley László használta elsőként a fonálféreg kifejezést, Andrássy István átfogó taxonómiai munkássága világszinten elismert. Nevéhez fűződik a kertészeti és szántóföldi növényi kártevő fonálférgek morfológiai vizsgálata és hazánkban előforduló fajok azonosítása.
- A szívogató fonálférgek világszerte elterjedt élőlénycsoport, mely kártételével komoly hatást jelent a mezőgazdaságra. A különböző szívogató fonálféreg fajok több különböző gazdanövényt is képesek fertőzni.
- A szár-fonálférgek széles körben elterjedt kártevő, szinte valamennyi szántóföldi és zöldségnövényen megtalálható Európában. Magyarországon elsősorban gabonanövényeket, de vörös-herét, lucernát, vöröshagymát, és fokhagymát károsít.
- A szívogató fonálférgek számos faja ismert, valamint egy adott faj is rendelkezhet több különböző gazdanövény fajjal is. Ebből adódóan a szívogató fonálférgek kártétele sem jellemezhető egyszerűen, a fertőzés tünetei nagyon sokfélék lehetnek.
- A búzaféreg golyóüszöge hasonlít egy búzaszemhez, belül azonban üreges és vattaszerű fonálféreglárva-tömeget tartalmaz. Fertőzés esetén a búzakalász kisebb lesz, a toklászok 20%-ában fejlődik csak búzaszem, a többi részen golyóüszög képződik. Az egyes gubacsokban 3–5000 fonálféreg is lehet, ami búzanövényenként százezres nagyságrendű egyedszámot jelent.
- Minden szívogató fonálféreg faj fertőzésénél gyakori a másodlagos fertőzés, a rothadó növényen további fonálférgek, baktériumok és gombák telepednek meg, melyek jelentősen károsítják, akár el is pusztítják a növényt.
Forrás: Magyar Wikipédia: Fonálférgek
