Állatok/Férgek/Búzaféreg

(Anguina tritici szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 5099 bájt

Kertészet

Búzaféreg


Búzaféreg
Búzaféreg
(Anguina tritici , Syn: -)
Más neve(i): -


Szívogató fonálférgek – Anguinidae családjába tartozó faj
A nőstény 3–5 mm hosszú, színtelen, áttetsző, tönkszerűen duzzadt, a fejvég tompán lekerekített, a farok rövid, kúpos. A szájszurony 9–10 µm hosszú. A nyelőcsövén kerek középső duzzanat és ennél jóval nagyobb karéjos-lebenyes végduzzanat van. A hím kisebb, 1,8–2,5 mm, karcsúbb, mint a nőstény. A tojás 20×100 µm méretű. A lárva a kifejlett alakhoz hasonló, kisebb.

Földrajzi elterjedése

A búzatermő területeken általánosan elterjedt. Magyarországon szórványosan, elsősorban a hűvösebb, csapadékosabb országrészeken fordul elő. A Dunántúlon gyakori.

Tápnövényei

- Az elsődleges tápnövénye a nemes búza (Triticum aestivum), azonkívül előfordul az

egyszemű búzán (Triticum monococcum), a tönkebúzán (Triticum dicoccum), a tönkölybúzán (Triticum spelta).

- Esetenként károsíthatja a rozsot is. Egyes adatok szerint fennmaradhat a csomós ebíren (Dactylis glomerata), a csenkeszen (Festuca sp.), az aranyzabon (Trisetum flavescens).

Gazdasági jelentősége

A búza gépi betakarítása, a vetésforgó elhagyása esetén egyedszáma emelkedhet, szárazabb éghajlatú vidékeken (Hajdúság) is növekvő mértékben fordul elő.

Kárképe

A fertőzött fiatal növény töve megduzzad, levelei deformálódnak, dugóhúzószerűen fodrosodnak, az egész növény habitusa megváltozik. A szár internódiumai megrövidülnek. A beteg növény színében a kék árnyalat válik uralkodóvá. Éréskor a kalászokban a szemek helyén sötét színű, a búzaszemeknél kisebb gömbölyded gubacsok találhatók.

Életmódja.

A fertőzött, gubacsosodott búzaszemben az ún. golyóüszögben sok, második stádiumban lévő lárva nyugalmi állapotban éli túl a száraz nyári időszakot. Ősszel a nedvesség hatására a gubacs fala megpuhul, a lárvák kitartó stádiuma befejeződik és kirajzanak a talajba. A csapadékos időjárási viszonyok között a növény felületén keletkező vékony vízhártyán a lárvák felkúsznak a növényre, és behatolnak a csírázó növény csúcsrügyébe.
Táplálkozásra alkalmas növény hiányában, a talajban 6–7 hónapon keresztül is életképesek maradnak. :A csúcsrügyben tartózkodó lárvák a növény növekedésekor passzív módon mind magasabbra jutnak, majd a képződő virágkezdeménybe hatolnak.
A lárvák a virágkezdeményen magra emlékeztető duzzanatokat, gubacsokat, ún. golyóüszögöt hoznak létre. Ebben a gubacsban folytatódik a lárvák fejlődése, itt megy végbe az utolsó vedlés és itt fejlődik ki a hím és a nőstény. Egy-egy gubacsban 2–7 hím, 1–42 nőstény fejlődhet ki.
A megtermékenyített nőstény teste erősen megduzzad. Egy nőstény több száz, esetenként 1000 tojást termel. A tojásrakás egy hónapon keresztül tart.
Az embrionális fejlődés befejezését követően a lárva a tojásban vedlik, majd rövid időn belül kikel a második fejlődési stádiumban lévő lárva és szinte azonnal kitartó állapotba, anabiózisba kerül. Az egyes gubacsokban fejlődő fonálférgek száma eltérő, az esetek többségében 1000–10 000 között változhat. Esetenként ennél nagyobb számú lárvát is találtak már egy gubacsban. Ez gyakorlatilag egy kalászon belül 120–130 ezer fonálféreg kifejlődését is lehetővé teszi.
A golyóüszögben száraz állapotban a lárvák egy évig életképesek maradnak. Azonban hazai adatok szerint 13 év múlva is folytathatják fejlődésüket. Egyes irodalmi adatok szerint 25–28 év elteltével is találtak életképes lárvákat.

Védekezés

- A búza-fonálféreg fertőzöttség veszélyességét növeli, hogy a nem kellően tisztított vetőmaggal terjeszthető. Ezért a védekezésnek alapvetően fontos része a gondosan tisztított vetőmag alkalmazása.
- A fertőzött területen a vetésváltást be kell tartani.
- Értékes, de búza-fonálféreggel fertőzött magvak közül a golyóüszög mechanikai módszerekkel, megfelelő lyukbőségű szita alkalmazásával biztonságosan eltávolítható.
- Eredményes lehet a meleg vizes csávázás. A 30 percre 52–54 °C-os vízben tartott, majd lehűtött és megszárított magban a fonálféreg elpusztul.
- Búza-fonálféreggel szemben rezisztens búzafajták nemesítésének az esélye minimális.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Búzaféreg

A Wikimédia Commons tartalmaz Búzaféreg témájú médiaállományokat.