Állatok/Fehérlepkék/Hegyi fehérlepke

A lap mérete: 3872 bájt

Állatok

Hegyi fehérlepke

---

Hegyi fehérlepke

Nőstény hegyi fehérlepke

Hím

Hegyi fehérlepke

(Pieris bryoniae, Syn: -)

Más neve(i): -

Védett rovar! - Eszmei értéke:50 000,- Ft. ^(2016.)

A rovarok osztályának a lepkék rendjéhez, ezen belül az fehérlepkefélék családjához tartozó faj.

A hegyi fehérlepke szárnyfesztávolsága 3,4-4,8 cm. Elülső szárnyának csúcsa többé-kevésbé hegyes, a felső szegély a csúcs felé ellaposodik. Alapszíne fehér, fekete rajzolattal a szárnyak csúcsán, illetve szürkés behintéssel az erek mentén.

A hím alapvetően fehér, az erek végén kis, fekete, háromszögletű foltokkal; ezek közül az m2 éren lévő folt nagy, az m3 végén lévő is általában még látható, de a cu1 végén álló csak ritkán, míg a cu2 éren legfeljebb csak vonalka látszik. A hátulsó szárnyon az erek vége szintén fekete, a szárnyak töve és a felső szegély fekete behintése erős. A hátulsó szárny fonákja fehéres-, zöldes-, szürkéssárga, a szélénél fehér foltokkal. Az erek mentén a fekete behintés széles, gyakran csíkokká fut össze.

A nőstények fekete rajzait ritkább-sűrűbb szürke behintés köti össze, az elülső szárny alsó fekete pettyét pedig csaknem mindig fekete vonal köti össze a külső szegéllyel.

A két nemzedék között vannak kisebb eltérések, és nemzedéken belül a nőstény szürke behintésének intenzitása is változó.

Petéje sárga, orsó alakú, hosszában bordázott.

Hernyója zöld, apró sötét pontokkal telehintve; oldalán sárga udvarú, kis, fekete pöttyökkel. Feje szürkészöld.

Európa, valamint Nyugat- és Közép-Ázsia hegyvidékein honos. Európában az Alpokban és a Kárpátokban, illetve az azokhoz kapcsolódó hegységekben (Jura, Magas-Tátra) fordul elő, Ázsiában pedig Anatóliában, a Kaukázusban, az Altajban és Tien-sanban élnek állományai.

Magyarországon korábban a Mátrában, a Bükkben és a Tornai-karszton élt, de állományai megritkultak, majd hibridizálódtak a a repcelepkével. Hegyi fehérlepke-szerű hibridek a Mátra magasabb hegyein még előfordulnak.

1000 méternél magasabban fekvő hegyi rétek, legelők, tisztások, erdőszélek, sziklalejtők lepkéje.

Évente egy (május végétől augusztus elejéig), alacsonyabban fekvő területeken (mint Magyarországon) két nemzedéke repül május-júniusban, illetve július-augusztusban.

Hernyója korongpár-fajok (Biscutella spp.), Cardamine alpina, ikravirág-fajok (Arabis spp.), ternye-fajok (Alyssum spp.), tarsóka-fajok (Thlaspi spp.), holdviola-fajok (Lunaria spp.) leveleivel táplálkozik.

A repcelepke közeli rokona, néha hibridizálódik is vele. Hasonlít hozzá még a káposztalepke, a répalepke, a sziklai fehérlepke, a magyar fehérlepke is.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények

Magyar Wikipédia: Hegyi fehérlepke