Állatok/Fehérlepkék/Repcelepke
< Állatok | Fehérlepkék
Repcelepke
- (Pieris napi, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A repcelepke a rovarok osztályának lepkék rendjébe, ezen belül a fehérlepkék családjába tartozó faj.
- A repcelepke elterjedési területe egész Európa, a legtávolabbi sarki térségek kivételével. Az atlanti-óceáni szigeteken és Krétán hiányzik. A nem veszélyeztetett fajok közé tartozik; általánosan gyakori és mindenütt látható.
- Elülső szárnya 2-2,5 centiméter hosszú. A tavaszi és nyári alakok nagysága és színezete is eltérő, a nyári alak 2,5 centiméter hosszú elülső szárnyával jóval nagyobb. A nemek is eltérő színűek, a legfontosabb különbségek itt is a színek élénkségében, a pikkelyezettség kiterjedésében, valamint az elülső szárny külső szegélyén levő fekete folt méretében érhetők tetten. A nőstény elülső szárnyán fölül rendszerint két petty van; a hímén csak egy. A hátulsó szárny fonákjának alapszíne citromsárga, és fontos határozó bélyege az erek melletti zöldes- vagy barnásszürke hintés. Számos színváltozata ismert; sárga alakja, a f. flava.
- A repcelepke nyílt területek lakója, ahol a nyirkos helyeket különösen kedveli, továbbá erdei réteken vagy bokros lejtőkön is megtalálható. A répalepkéhez hasonlóan vízigényes faj. A hegyvidékeken 2000 méter magasságig hatol fel.
- A repcelepkének évente három nemzedéke van, közülük a III. csak meleg, napos években vagy melegebb területeken (például Magyarországon) fejlődik ki tökéletesen. Az I. nemzedék márciustól május végéig, a II. június-júliusban, a III. pedig augusztustól október végéig repül. Késő ősszel már alig találunk aktív lepkéket. Az I. nemzedék hernyói augusztus-szeptemberben, a II. júniusban, a III. pedig augusztusban láthatók. A hernyó tompazöld színű, felül fekete szőrű mirigypontokkal. A légzőnyílások (stigmák) szegélye sárga.
- A hernyók különböző keresztesvirágúakon élnek, így a repcén (Brassica napus), a kakukktormán (Cardamine amara), a vízitormán (Nasturtium officinale), a toronyszálon (Turritis glabra), az ikravirágon (Arabis alpina), a kányazsomboron (Alliaria petiolata) és más lágy szárú növényeken.
- Bábja halvány szürkészöld, fekete pontokkal, az áttelelő bábok fehéresek, rajzolat alig található rajtuk. A báb övszerű szállal növények szárához rögzítve telel át. Olykor tömegesen elszaporodva komoly károkat okoznak.
Alfajai
- ? Pieris napi adalwinda
- ? Pieris napi atlantis
- ? Pieris napi britannica
- ? Pieris napi carlosi
- ? Pieris napi hulda
- ? Pieris napi japonica
- ? Pieris napi kaszabi
- ? Pieris napi keskuelai
- ? Pieris napi lappone
- ? Pieris napi lusitanica
- ? Pieris napi maura
- ? Pieris napi melaena
- ? Pieris napi meridionalis
- ? Pieris napi migueli
- ? Pieris napi mogollon
- ? Pieris napi muchei
- ? Pieris napi napi
- ? Pieris napi napoleon
- ? Pieris napi pallidisima
- ? Pieris napi pseudobryonaie
- ? Pieris napi santateresae
- ? Pieris napi segonzaci
Forrás: Repcelepke
Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935