Állatok/Fehérlepkék/Repcelepke

A lap mérete: 4401 bájt

Állatok

Repcelepke

---

Repcelepke

Repcelepke-tojása

Repcelepke

(Pieris napi, Syn: -)

Más neve(i): -

A repcelepke a rovarok osztályának lepkék rendjébe, ezen belül a fehérlepkék családjába tartozó faj.

A repcelepke elterjedési területe egész Európa, a legtávolabbi sarki térségek kivételével. Az atlanti-óceáni szigeteken és Krétán hiányzik. A nem veszélyeztetett fajok közé tartozik; általánosan gyakori és mindenütt látható.

Elülső szárnya 2-2,5 centiméter hosszú. A tavaszi és nyári alakok nagysága és színezete is eltérő, a nyári alak 2,5 centiméter hosszú elülső szárnyával jóval nagyobb. A nemek is eltérő színűek, a legfontosabb különbségek itt is a színek élénkségében, a pikkelyezettség kiterjedésében, valamint az elülső szárny külső szegélyén levő fekete folt méretében érhetők tetten. A nőstény elülső szárnyán fölül rendszerint két petty van; a hímén csak egy. A hátulsó szárny fonákjának alapszíne citromsárga, és fontos határozó bélyege az erek melletti zöldes- vagy barnásszürke hintés. Számos színváltozata ismert; sárga alakja, a f. flava.

A repcelepke nyílt területek lakója, ahol a nyirkos helyeket különösen kedveli, továbbá erdei réteken vagy bokros lejtőkön is megtalálható. A répalepkéhez hasonlóan vízigényes faj. A hegyvidékeken 2000 méter magasságig hatol fel.

A repcelepkének évente három nemzedéke van, közülük a III. csak meleg, napos években vagy melegebb területeken (például Magyarországon) fejlődik ki tökéletesen. Az I. nemzedék márciustól május végéig, a II. június-júliusban, a III. pedig augusztustól október végéig repül. Késő ősszel már alig találunk aktív lepkéket. Az I. nemzedék hernyói augusztus-szeptemberben, a II. júniusban, a III. pedig augusztusban láthatók. A hernyó tompazöld színű, felül fekete szőrű mirigypontokkal. A légzőnyílások (stigmák) szegélye sárga.

A hernyók különböző keresztesvirágúakon élnek, így a repcén (Brassica napus), a kakukktormán (Cardamine amara), a vízitormán (Nasturtium officinale), a toronyszálon (Turritis glabra), az ikravirágon (Arabis alpina), a kányazsomboron (Alliaria petiolata) és más lágy szárú növényeken.

Bábja halvány szürkészöld, fekete pontokkal, az áttelelő bábok fehéresek, rajzolat alig található rajtuk. A báb övszerű szállal növények szárához rögzítve telel át. Olykor tömegesen elszaporodva komoly károkat okoznak.

Alfajai

1. ? Pieris napi adalwinda
2. ? Pieris napi atlantis
3. ? Pieris napi britannica
4. ? Pieris napi carlosi
5. ? Pieris napi hulda
6. ? Pieris napi japonica
7. ? Pieris napi kaszabi
8. ? Pieris napi keskuelai
9. ? Pieris napi lappone
10. ? Pieris napi lusitanica
11. ? Pieris napi maura
12. ? Pieris napi melaena
13. ? Pieris napi meridionalis
14. ? Pieris napi migueli
15. ? Pieris napi mogollon
16. ? Pieris napi muchei
17. ? Pieris napi napi
18. ? Pieris napi napoleon
19. ? Pieris napi pallidisima
20. ? Pieris napi pseudobryonaie
21. ? Pieris napi santateresae
22. ? Pieris napi segonzaci

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények

Forrás: Repcelepke

Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935