Állatok/Keskenyszárnyú molyok/Almalevélaknázó sátorosmoly
.jpg)
Almalevélaknázó sátorosmoly
- (Phyllonorycter blancardella, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A rovarok osztályának a lepkék rendjébe, ezen belül a valódi lepkék közé sorolt keskenyszárnyú molylepkefélék családjának egyik, Magyarországon is élő faja.
Elterjedése, élőhelye
szerkesztés- Palearktikus elterjedésű faj. Európa és Ázsia kontinentális területein honos; Japánba valószínűleg úgy hurcolták be. A múlt század hatvanas éveiig lepkészeti ritkaság volt, akkor azonban Európa számos országában megnőtt egyedszáma és ezzel kártétele. Olaszország egyes részein már az ötvenes években kártevő volt, Magyarországon 1971 őszén, Szabolcs-Szatmár megye almásaiban jelent meg tömegesen, majd 1972-ben az ország nagy részén elszaporodott.
Megjelenése
szerkesztés- A lepke aranybarna szárnyát világos, ék alakú foltok díszítik. A szárny fesztávolsága 8–10 mm.
Életmódja
szerkesztés- Egy-egy évben a körülményektől függően kettő–öt nemzedéke kelhet ki. Nyugat-Európában és Lengyelországban általában két nemzedéke fejlődik, de kialakulhat harmadik is. Dél-Európában 3–4 nemzedéke van, Olaszországban általában öt. Magyarországon többnyire három nemzedéke van (esetleg négy). A lepkék áprilistól szeptemberig szinte folyamatosan rajzanak, majd a bábok telelnek át. Aknáit, illetve hernyóit az egész tenyészidőszakban, tehát áprilistól - szeptemberig megtalálhatjuk.
- A hernyó fő gazdanövényei az alma, de előfordul a körtén, a meggyen, a szilván, a naspolyán, a berkenyén, a galagonyán és a fanyarkán (Amelanchier) is. A hernyók sátoraknája először a levél fonákján tűnik fel. A levélfonák idővel összeráncolódik, majd a levél a színe felé kiöblösödik és mozaikszerű mintázatot vesz fel. A hernyó az aknában bábozódik be.
- Hazánkban az almások egyik legtöbb kárt okozó molylepkéje: időnként egyes helyeken úgy el tud szaporodni, hogy az ültetvény valamennyi levelét károsíthatja.
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Almalevélaknázó sátorosmoly, 2011. március 1., 06:33 (CET)
