Útipatika/Speciális utazók

Speciális utazók

Eiffel-torony, Paris.

Az egészséges utazó

Nem csak hazánkban, de világméretekben is igaz, hogy a népesség utazási kultúrája igencsak szegényes, és az egészség-megőrzési szándéka sem kellően motivált. Hazánkban az utazni vágyók 22–27%-a a betegségtől való félelem miatt nem akar utazni. Így a prevenciónak Magyarországon – a magyar emberek utazási szokásait tekintve – az utazási tanácsadásokban előtérbe kell kerülnie. Ahogy Hoveyda professzor szellemes mondása megállapította: több tanács és kevesebb oltás kell. A gyógyszeres profilaxis (vakcináció, kemoprevenció) önmagában többé már nem elegendő az utazók (a szabadságra, üzleti útra, sportolásra stb. készülők) teljes körű felkészítésére. Az egészségesek teszik ki az utazók legnagyobb részét. Az egészségesek esetében a felmérés és tanácsadás célja az utazás alatt fenyegető egészségkárosodások kivédése.

Ide tartozik például a hőterhelés kivédése, a szúnyogcsípések megelőzése, az utazási hasmenés megelőzése, az utazó útipatikáját mindenképpen a gyógyszertárban szerzi be, és az általa kisebb jelentőségűnek ítélt kérdéseket ott teszi fel. Az utazás kockázati tényezői közé tartozik az utazáshoz választott közlekedési eszköz hatása (pl. a repülőgépkabin körülményei), az utazással töltött idő, valamint a célország egészségügyi, higiénés, valamint szociális és kulturális színvonala. Minél nagyobb a kulturális és klimatikus kontraszt az utazó hazája és a célország között, annál nagyobb az utazás kockázata.

Az úti célra fókuszált felmérés az egészséges utazók részére

Az utazás előtt fel kell mérnie az utazónak a kockázatokat, amelyek rá várnak Az utazási kockázat egyrészt az utazó kockázatából, másrészt az utazás kockázatából áll. Az utazó kockázatai között vannak olyan utazók, akik bizonyos kritériumokon túl is fokozott kockázatúaknak tekintendőek.:

• az úti célra fókuszált forma (az utazás kockázatának felmérését jelenti)
• az utazó egészségi állapotára fókuszált forma (az utazó kockázatának felmérése)

Az úti célra fókuszált felmérési forma inkább az egészséges utazók számára adott elemzés, mely előtérbe helyezi a felkeresni kívánt utazási célpontot, elemzi az úti cél eléréséhez szükséges időtartamot és az utazás módját, valamint az úti cél speciális veszélyforrásait (klíma, járványok). Noha az utas egészséges, orvossal, gyógyszerésszel az utazó együttesen áttekinti, hogy az úti célok, az azok meglátogatásához szükséges fizikai megterhelés arányban áll-e az utazó teljesítőképességével és fizikai kondíciójával. Ehhez szükséges azoknak az országoknak potenciális rizikóinak ismerete, ahová a turista utazni szándékozik. Szükséges ezenkívül a külföldi tartózkodás alatti tevékenység, és sok más tényező figyelembevétele.

Speciális utazók

A speciális utazó ugyan nem beteg, de magas rizikó faktorral bír. Az utazás rizikófaktorait az utazó úti élményeiből, utazással kapcsolatos emlékeiből ismerhetjük meg, az utazó rizikófaktoraira pedig a gondos orvosi anamnézis felvételéből és az utazó aktuális egészségi állapotának ismeretéből lehet következtetni. Az információk túlnyomó részét az utazó szolgáltatja önismerete alapján. Magas kockázati tényezőnek tekinti az utazásnál (Thomas [2000]) például a terhességet maláriás, illetve fertőzés veszélyes területeken, a fizikai terhelés kerülését javasolja, valamint nőgyógyászati kontrollt, életmód béli tanácsokat. De a gyermekkel történő utazást is nagy rizikójú utazásnak tekinti a tanulmány, ahol a balesetek, fertőzések elkerülése, megfelelő folyadékbevitelét javasolja.

Az utazó egészségi állapotára fókuszált felmérés az utazó meglévő, esetleg nem egyensúlyba hozott betegsége fényében, az utazás kockázatainak elemzéséből indul ki. Különösen fontos ez terheseknél, gyerekeknél, az időseknél, de a betegeknél is. Az úti cél és annak elérési módjának áttekintése természetesen itt sem nélkülözhető: a krónikus betegség és annak hosszú távú gyógyszerelése, a gyógyszerek adagolásának időpontja (mely például az I. típusú, inzulin függő diabéteszes betegeknél kiemelten fontos) összhangban kell legyen az utazó úti céljával, az utazás időtartamával és az utazás módjával. Ezért az úti cél elemzése ennél a felmérési formánál is fontos szerepet kap. Különös figyelmet érdemelnek a magas rizikófaktort jelentő, de nem betegek esetei is. Ezek kiszűrése a háziorvosnál nem okoz gondot, Az utazni szándékozó gyakran nincs tudatában az egészségi állapotával, vagy szándékosan kisebbíti azt.

Speciális utazók

• Last minute utazó
• Üzleti útra indulók
• Sportolásra indulók (búvárkodás, vitorlázás, hegymászás, síelés, hideg éghajlatra utazó)
• Terhesek, várandósok
• Anyatejes táplálás, szoptatás, pólyával a Föld körül
• Utazás biztonságosan csecsemővel, gyerekek
• Utazás idős korban
• Tömegrendezvényekre utazók
• Humanitárius segélyszolgálatra utazók
• Külföldön tanulók utazása
• Hátizsákos utazó
• Nő az utazó
• Férfi az utazó
• Szex turizmus
• Tartós munkavállalás külföldön
• Kivándorlás
• Űrturizmus

Az utazó kockázati tényezői

Az utazók kockázati tényezői egészségi és edzettségi állapotukkal állnak összefüggésben többek között, de függenek utazási körülményeiktől és a hozzáállásuktól is. Az utazó egészségi állapota meghatározó tényező. Az egészségi állapot nem teljesen tükrözi az utazó utazásra való alkalmasságát. A gyakorlatban az utazó fizikális állapotát, erőnlétét is fel kell mérni. Hiába örvend jó egészségnek az utazó, sportoló, de ha nincs edzésben, könnyen sérülhet az első napokban. Nehezebb felbecsülni az utazónak a veszélyhez való hozzáállását.

A megfontolt utazó viselkedésével csökkenti a kockázatot

• idejében néz szállás után
• igénybe veszi az utazási tanácsadást
• mindenben jól felkészül az utazására

A veszélyeket figyelmen kívül hagyó hozzáállás a következőkben nyilvánulhat meg

• fürdés fertőzöttnek tekinthető folyóban, tóban (l. schistosomiasis);
• veszélyesnek, fertőzőnek tartható étel/ital fogyasztása, azaz fegyelmezetlenségre visszavezethető étkezési hiba;
• termelőtől közvetlenül vásárolt tej, gyümölcs, zöldség fogyasztása;
• állatokkal való közvetlen, szándékolt kontaktus (pl. kutya vagy más állat simogatása);
• védőeszköz nélküli szex.

Az utazóval kapcsolatos kockázati tényezők

• Egészségi állapot és kondíció (életkor, fizikai és pszichés állapot)
• Az utazó hozzáállása, fegyelme
• Utazás alatti tevékenység (utazás minősége, fajtája)
• Az úti célon tartózkodás időtartama
• A szállás minősége és földrajzi helye

Az utazó életkora

Az utazó életkora azért befolyásolja a kockázatot, mert a különböző korosztályoknak eltérőek az utazási szokásaik, az utazásra, szállásra, biztonságra fordítható anyagi lehetőségeik, eltérő a szervezetük alkalmazkodóképessége, és nem utolsósorban eltérő az egészségi állapotuk is. Régebben a 14 év alatti és a 60 éven felüli utazók életkorát kockázati tényezőnek tekintették. Ez talán azért volt érthető, mert gyermekkorban nemcsak a szervezet törékenysége jelenthet fokozott veszélyt, hanem a kevés élettapasztalat, a veszélyérzet hiánya, a belátóképesség kialakulatlansága is. A fiatalok általában hosszabb időre utaznak el, kevesebb utazási és élettapasztalatuk van, ezért több veszélyforrásnak vannak kitéve, és több betegség éri őket útjuk során. Ahogy az átlagos élettartam kitolódik, nyugdíjas éveiket egyre többen töltik utazással, ellátogatnak addig nem látott tájakra, akár egzotikus országokba is. Az idősek körében értelemszerűen több egészségügyi probléma merül fel. Az idős kor önmagában nem ellenjavallat és nem teszi lehetetlenné az utazást, de a korral járó krónikus egészségi problémák, az idős szervezet érzékenysége és az utazással járó veszélyek fokozott hatása mégis halmozott kockázatot jelentenek ebben a populációban.

Külföldön végzett tevékenység

Az üzleti úton lévő utazók, akik többnyire minden éjszakájukat első osztályú szállodában töltik, és idejük nagy részében irodai tárgyalásokat folytatnak kisebb veszélynek vannak kitéve, mint azok a humanitárius segélynyújtásban résztvevő önkéntesek, akik főként távoli vidékeken, mostoha szállásviszonyok és higiénés körülmények között végzik feladatukat, többnyire a helybeli lakossággal szoros kontaktust tartva. Főleg ilyen jellegű tevékenység során kell számolni azzal, hogy az utazó háziállatokkal kerül érintkezésbe. Ekkor a fertőzött állatokkal, azok váladékaival való érintkezés, az állatok harapása, fertőzött állat tejének, húsának fogyasztása miatt fennáll az állatról emberre terjedő fertőző betegségek veszélye. Egyes antropozoonózisok ellen már van védőoltás, ezért fontos, hogy az utazási tanácsadás során rákérdezzünk az utazó által a célhelyen végezni kívánt tevékenységre a megfelelő védőoltás kiválasztása és a követendő életmód ismertetése céljából.

Az utazás időtartama

Az utazás időtartama, mint kockázati tényező relatív fogalom. Nem endémiás területen, kiegyensúlyozott környezeti, szociális és higiénés viszonyok között a hosszabb időtöltés sem jár nagy kockázattal, míg ismeretes olyan eset is, amikor a légi utaskísérő, aki ki sem szállt a repülőgépből, a kabinba került szúnyogtól maláriafertőzést kapott („kifutópálya-malária”). Az utazás felmérésénél, utazási tanácsadásnál az utazás hosszának kockázat szerinti besorolását az alábbiakra való tekintettel célszerű mérlegelni.

A rövid és a hosszú távú utazás fogalma

A rövid és a hosszú távú utazás fogalmára nincs általánosan elfogadott meghatározás. A szakirodalomban 3 héttől 3 hónapig terjed a rövid táv felső határa, az utazási klinikák legtöbbje 3-4 hétre teszi azt. A WHO tanulmányaiban az 1 hónapos vagy rövidebb utazásokat tekintik rövid távúnak, a szakirodalom a 4 napnál rövidebb utakat „nagyon rövid idejű utazásoknak” minősíti. Van értelme a megkülönböztetésnek, hiszen nyilvánvaló, hogy a hosszabb ideig külföldön tartózkodó (pl. munkát vállaló, humanitárius tevékenységet végző, katonai vagy diplomáciai missziót teljesítő) ember nagyobb mértékben van kitéve a helyi fertőzéseknek, a lakossággal való érintkezésnek, mint a turista. Ugyancsak érthető, hogy hosszabb tartózkodás alatt az utazó jobban ki van téve az időjárás- és klímaváltozásnak, a légszennyeződésnek is.

Az utazás időtartamának jelentősége

Az utazás időtartama fontos elem az utazót érő expozíciók valószínűségének felmérésében és iránymutató a vakcinációs stratégiák kialakításában. Ha például kint tartózkodás felét alacsonyabb kategóriájú szálláson töltik nagy kockázatúnak minősíthetjük aznutazót. A nagyon rövid időre utazók között találjuk a repülőgépek személyzetét, a politikusokat, előadóművészeket, üzletembereket. Az egy vagy két éjszakát külföldön töltők sokszor igen védett környezetben vannak a szó káros hatást okozó tényező értelmében; még a fejlődő országokban is jó minőségű szállodában tartózkodnak, jó ellátásban részesülnek. Számukra még fontosabb az egészség megőrzése: nem engedhetik meg maguknak, hogy tárgyalásaik vagy munkájuk során megbetegedjenek. Az ő felkészítésük is utazás-orvostani feladat.

A megbetegedések gyakorisága és az utazás ideje

Persze ennek a csoportnak a tagjai is megbetegedhetnek a „hagyományos” utazással együtt járó betegségekben, akárcsak a turistaúton levők; a különbség a betegség incidenciájában van. Egy felmérés szerint egy hétnél rövidebb utazások alatt utazási hasmenés 5,8%-ban fordult elő, vagyis az átlagosnál (30–50%!) lényegesen ritkábban. A nagyon rövid távú útra indulókat is fenyegeti a felső légúti hurut, a balesetek és a pszichiátriai eltérések veszélye, és ha nagy a távolság, jobban megviseli őket a jet-lag betegség a gyors ide-oda utazás miatt. Az igen rövid és a hosszú távra utazók maláriaprofilaxisa vitatott téma.

A hosszú időre külföldre utazók, kitelepült dolgozók rendszerint a családjukat is magukkal viszik, a nekik nyújtott utazási tanácsadás tehát ki kell hogy terjedjen a gyermekekre és a feleségre is. Mivel a hosszú távú berendezkedés és a mindennapi élet egy eltérő hagyományú, szokásjogú és kultúrájú területen pszichikailag is kimerítő, a pszichiátriai eltérések állnak előtérben az ilyen utazók körében. Éppen ezért nagyon fontos a kitelepülő gondos felmérése és előzetes tanácsadásba való bevonása, a célországbeli egészségügyi ellátó hálózat felderítése. A vakcináció szempontjából is fontos meghatározni az utazások időtartamát. Léteznek ugyanis olyan, „gyorsított” oltások, amelyek beadási időtartama rövidebb, mint az előírás szerinti oltásoké, de ezek általában rövidebb ideig tartó immunitást eredményeznek.

Mikor kezdjük el a felkészülést az utazásra

Az utazásra történő felkészülést az utazónak időben kell megkezdenie. Az utazási irodák útjainak (főleg a last minute utaknál) védőoltás szempontjából nem megfelelő a szervezése (azaz ritkán hagy időt a teljes körű immunizáció eléréséhez szükséges idő és az utazás kezdő időpontja között) veszélyes lehet az utazóra nézve. A megfelelő előkészületi időt minimum 4 hétben kell meghatároznunk, különös tekintettel a hepatitisz és a rhabies oltásokra. Tehát az utazási orvostani tanácsadásnak is (ha immunizációra is szükség van) az utazás előtt minimum 1 hónappal el kell kezdődnie. Váratlan akut betegség az intervenció idejét meghosszabbíthatja, így tanácsolható, hogy akár 6 héttel az utazás előtt jelentkezzen be az utazó a tanácsadóhoz.

Naprakész információk beszerzése a felméréshez

Az utazás kockázata elsősorban a célországban uralkodó egészségügyi állapotok. A fertőzött földrajzi területek aktuális helyzetéről, az egyes országok higiénés és egészségügyi viszonyairól való naprakész tájékozottság az előfeltétele az utazás felmérésének. Az orvosi rendelőknek, az oltóközpontoknak részletes térképek állnak rendelkezésre az egyes célországok endémiás helyzetéről. Mind a tanácsadó, mind az utazó számára igen szemléletes járványtérképek nyújtanak információt. Napjainkban pedig az ilyesféle térképek naprakész állapotát már GPS módszerrel teszik pontosabbá. Az endémiás területek és az egyes régiók egyéb veszélyforrásai időről időre változnak. Ezért a tudnivalók frissítése szükséges, és erre professzionális adatbázisok állnak az utazási tanácsadó rendelkezésére. Naprakész információkat találhatunk a WHO, a CDC és az ECDC weboldalain:

• http://www.who.int/vaccines/globalsummary/immunization/
• countryprofileselect.cfm;
• http:// travel.state.gov/travel/cis_pa_tw/tw/tw_1764.html;
• http://www.istm.org/geosentinel/data. html;
• http://www.ecdc.europa.eu/ en/Health/Topics/;
• http://wwwn.cdc.gov/travel/default. aspx)

Az OEK, valamint a Külügyminisztérium magyar nyelven rendelkezésre álló internetes weboldalán:

• http://www.oek.hu/oek. web?to=1,1217,11,752&gid=88&lang=hun);
• http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Konzuli_informaciok/Utazas_kulfoldre/

---

◄--- Előző lap:Útipatika                      ---► Következő lap:Orvosi konzultáció

---

Jegyzetek