Útipatika/Speciális utazók/Extrém hideg, Antarktisz

Extrém hideg, Antarktisz

Antarktisz térképe, magyar földrajzi nevekkel. 2004
A Traverse, amely üzemanyagot, élelmiszert, és egyéb kellékeket szállít a Dumont d'Urville a Dome C (Concordia) állomásra, 2005. január
Concordia Station (Dome C) látható, a tetején egy 32 méter magas torony található, mintegy 1 km-re az állomástól, 2005
Antarktisz, 2009
Kockázatos régiók évszakonként az influenzás megbetegedések szempontjából. Kék-November-Április; sárga- egész évben; piros- Április-November. 2011
Influenza tünetei
Az influenza vírus életciklusa a fertőzött sejtben
Különböző influenza törzsek, amelyek megfertőzték az emberi populációt a 20. században. 2004

Extrém hideg, Antarktisz, Déli-sarkvidék

szerkesztés
Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktika kontinenst, valamint számos szigetet (Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek).
Utazás az Antarktiszra leggyakrabban Chilén és Új-Zélandon keresztül valósul meg.

A hidegártalmak kórokai

szerkesztés
Megelőző tényezők Kór okok Kórélettana
Függőség Drog, alkohol, nikotin A perifériás erek merevsége, leromlott, rosszul reagáló szervezet, alultápláltság
Krónikus és endokrin betegségek Diabétesz, hypothyreosis, Raynaud-kór Károsodott perifériás erek vagy szövetek (mixödéma), mikrocirkuláció zavarai, mikroérbántalom
Akadályozott vérkeringés Gyűrű, szoros öltözék, méreten aluli sícipő, óra, karkötő Perifériás keringés akadályozottsága
Nem megfelelő öltözékt Nedvességet áteresztô, vékony, egyrétegû, a meleget A lecsapódott vízpára a bôrön megfagy, a test hôvesztése

nem tartó, rossz hôszigetelésû ruha nagy

Testi kondíció Edzetlenség, egy helyben állás, éhezés, fáradtság Energiaszegény vagy stressz alatt álló szervezet
Időjárás Szél, párás hideg A test hővesztése megnő
Nagy magasság A vártnál hidegebb környezet A test hővesztése megnő, hypoxia
Fagyás a kórtörténetben --- Elôzetesen károsodott szövetek

Életmódbeli tanácsok

szerkesztés
  • Extrém hideg-éghajlat
Viseljen védőruházatot és felszereléseket kifejezetten szélsőséges hideg környezetre tervezve. A legjobb, ha ruha réteges, mivel túlságosan sok ruha túlhevülést eredményez. Kövesse az öltözködéssel kapcsolatos ajánlásait a túravezetőknek. Az alacsony hőmérséklet és a nagy szél a legnagyobb egészségügyi kockázatot jelenti. Antarktisz a leghidegebb, legszelesebb és legszárazabb hely a Földön. Belső területeinek átlaghőmérséklete télen –40 °C és –70 °C között alakul, míg nyáron –15 °C és –35 °C között mozog, tehát szélsőségesen hideg. A part mentén enyhébb a hőmérséklet, télen –15 °C és –32 °C, nyáron –5 °C és +5 °C közötti. A katabatikus szelek vagy lavinaszelek néhány melegebb nap után a parti és a belső területek közötti nyomáskülönbséget kiegyenlítve hatalmas energiával zúdulnak a tenger felé. Sebességük elérheti akár a 320 km/h-ás értéket is.
  • UV-fényvédelem
Védje a bőrét a napfénytől fényvédő krémmel (legalább 15 SPF) és a szemet napszemüveggel. az Antarktisz felszínének 95%-a jéggel borított, aminek magas a visszaverő-képessége, kb. 80%. A partvidéken azonban csupán 15-20% az albedó értéke, így a partokon kialakuló |hőtöbblet a légtömegek mozgásának egyik elindítója. Károsítja a szemet és a bőrt, és védelmi intézkedéseket kell tenni.
Antarktisz a Föld legnagyobb átlagmagasságú kontinense. A és jégtakaró beleszámításával az átlagmagassága 2600 méter. Az Antarktisz több millió km² kiterjedésű, nagyrészt összefüggő szárazföld, ahol hegyláncok, medencék, síkságok váltogatják egymást, amik legnagyobb részét jégtakaró fedi. A kontinens partjait meleg légáramlatok sem fűtik úgy, mint az Arktiszt.
A sarkvidék helyzete miatt itt 4-6 hónapos éjszaka uralkodik, amikor csak kisugárzás történik, ami az amúgy is hideg terület további lehűlését eredményezi. A sarki éjszakák, hosszú és nagyon hideg tele után következik a rövid, hűvös és sugárzásban gazdag nyár. A déli szélesség 66,5°-tól délre a Nap a nyári éjszakákon is tartósan a horizont fölött van, míg télen a horizont alatt tartózkodik. A Föld keringési pályájából adódó különbségek miatt a sarki éjszaka hossza eltér az Északi- és a Déli-sarkvidéken. Az északin 176 napig, a délin 183 napig tart az éjszaka.
Kisebb sérülések, ficamok és zúzódások gyakran előfordulnak. Az ilyen típusú sérülések elsősorban a csúszós jégnek köszönhető.
Palackozott, forralt víz, fertőtlenítés, tüneti kezelésére felkészülés. Gyakran mosson kezet szappannal és vízzel, főként étkezés előtt. Ha a szappan és a víz nem áll rendelkezésre, használjon alkohol alapú kézi gélt (legalább 60%-os alkohol). Igyál sok vizet, hogy hidratáljon a kiszáradás veszélye miatt, mivel az Antarktisz a világ legszelesebb, legszárazabb és leghidegebb régiója.
A HIV és más nemi úton terjedő betegségek kockázatának csökkentése érdekében mindig latex óvszert használni.
Kockázatos az influenza, kanyaró, mumpsz, és más betegségek, amelyek könnyen terjednek emberről emberre az utazási és életkörülmények miatt. Az emberek a világ minden tájáról együtt utaznak, túráznak, hajóznak. Zárt élőhelyén az emberek növelik a kockázatát a betegségeknek. Fontos, hogy az utazók az up-to-date rutin oltásokkal rendelkezzenek, beleértve az influenza vakcinát.

Hypothermia, kihűlés

szerkesztés
Hirtelen kihűlés alakul ki, ha a beteg hideg vízbe esik. A hideg, jeges víz a testet gyorsan lehűti, és az eszméletlenség 15 perc alatt is beállhat. Lassabban alakul ki a kihűlés (napok, vagy hetek alatt), ha az érintett elvész a vadonban, szabadban, vagy idősebbeknél, akik rossz lakáskörülmények között élnek[1].

Gyors diagnózis

szerkesztés
Ha a beteg ruhában van és hasbőre hideg (normális hőmérsékletű kézzel való megtapintáskor), igen valószínű, hogy kihűlés. Ha a beteg eszméletén van, didereg és a végbél hőmérséklet 33°C fölött van, a prognózis jó. A hideg okozta eszméletlenség életveszélyes állapot. A kihűlés diagnosztikus EKG jele az EKG-n észlelt J hullám. A halott ember összes tünetét mutató, (nincs pulzus, nincs légzés, tág, fényre nem reagáló pupillák, izomrigiditás, mely rigor mortisra emlékeztet) kihűlt beteg néha sikeresen újraéleszthető. Az újraélesztés lépéseit (szívmasszázs, mesterséges lélegeztetés) kerüljük addig, amíg a beteg eszméletlen és egyértelműen hypothermiás, amíg olyan helyre nem szállítják, ahol EKG monitorozás lehetséges.

A hypothermia kórélettani tünetei

szerkesztés
Maghőmérséklet(C) Élettani eltérések
35 Fokozott alapanyagcsere. Gyorsult cardiovasculáris funkció. Polyuria
34 Károsodott tudatállapot
30 Eszméletlenség
27 Izomrigiditás
25 Spontán kamrafibrilláció
23 Légzés leállás
19 Izoelektromos EKG és agyhalál
15 Asystolia

Elsősegély

szerkesztés
A beteg gondatlan mozgatását kerüljük el, mert a végtagokban rekedt hideg vér a szívbe kerülve kamra fibrillációt okozhat. Szállítás alatt a beteg legyen fekve. Vízből való kiemeléskor ne tartsuk függőlegesen a hónaljánál fogva. Biztosítsuk a szabad légutakat. Védjük a hidegtől és a széltől, de aktívan ne melegítsük. Meleg csomag akkor tehető a mellkasra, ha a beteg eszméletén van. A nedves ruhát ne vegyük le a baleset helyszínén.
A párolgás kivédhető lepedőkkel és műanyag takarókkal. Jó, ha úgynevezett űr-lepedők vannak az elsősegélynyújtó készletben. A kézi újraélesztés ellenjavallt, ha az EKG-n vannak elektromos komplexumok (kamrafibrillációt provokálhatnak. Ha kamrafibrilláció vagy arrest van, a manuális reanimáció és a légzés-asszisztálás elkezdhető. A mélyen hypothermiás beteget olyan általános kórházba legjobb szállítani, ahol szív–tüdő géppel felmelegíthető. A defibrilláció (általában) nem sikeres, ha a maghőmérséklet 28–30 °C alatt van.
Ha súlyos hypothermiában kamrafibrilláció alakul ki, a beteg hőmérsékletét gyorsan 30 °C-ra kell felemelni úgy, hogy meleg (45 °C-os) vízmedencébe mártjuk, vagy olyan osztályra visszük, ahol haemodialysis kivitelezhető. A lassan kialakuló hypothermiát általában hypoglycaemia kíséri. Az alacsony testhőmérséklet a diuresist megnöveli és dehidrációhoz vezet. Amennyiben infúziót adunk, biztosítsuk, hogy a folyadék az alkalmazás egész tartama alatt meleg maradjon.

Fagyásos sérülések

szerkesztés
A fagyott területet gyorsan melegítsük fel, de csak ha az újrafagyás nem valószínű a szállítás során és a beteg nem kihűlt. A sérült terület érintését kerülni kell a felolvadás után.

Klinikai tünetek

szerkesztés
Szúró fájdalom. Érzéketlenség. Az arcon a fagyás első jele fehér folt kialakulása. Halvány, kékes bőrszín vagy márványszerű rajzolat. A súlyosság nem ítélhető meg a felolvadás előtt. Immerziós sérülések hideg víztől. A szokványos expositiós idő több nap vagy hét. A sérült végtag érzéketlen vagy vizenyős a melegedési folyamat elején. Később a bőrpír és súlyos fájdalom a jellemző panaszok. A legsúlyosabb immerziós sérülések fekélyeket és necrosist is okozhatnak.

Elsősegély

szerkesztés
A sürgősségi ellátás fő célja a mechanikus sérülés megelőzése. A kórházban az első teendő a végbél-hőmérséklet meghatározása és a kihűlés kezelése a helyi sérülések kezelése előtt. A kihűlt beteg végtagjait tilos melegíteni. A legjobb kezelés a gyors felolvasztás meleg (40–42 fokos) vízben 15–30 percen át, vagy amíg a keringés helyreáll a sérült területben. Ha nincs hőmérő kéznél, a könyökünket használjuk a víz hőmérsékletének ellenőrzésére (nem okozhat égő érzést). Az újrafagyás roppant káros: kerüljük el a felolvadást a helyszínen, ha szállítás során újabb fagyás következhet be.
Készüljünk fel a felolvadás utáni intenzív fájdalom kezelésére. Felolvadás után a sérült területet puha, steril géztömbökkel fedjük. A felolvadás után chlorhexidin vagy polyvidon oldatokat használjunk a sérült terület naponkénti fürdetésére. Ha a végtag duzzadt, vizenyős, gipszeléssel funkcionális helyzetben tartandó, megemelve. A száraz gangrenát hagyjuk demarkálódni (a száraz kezelés fontosságát nem lehet eleget hangsúlyozni). A nedves gangrénát gyorsan el kell távolítanunk. A fagyás okozta sérülés utáni tünetek, mint a érzéketlenség, hidegérzékenység, bőséges verejtékezés, fehér ujjak és az égő jellegű fájdalom évekig fennállhatnak.

Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések

szerkesztés
Influenza
Védőoltás van: Fluarix, FluLaval

Élelmiszer és víz által terjesztett fertőző betegségek

szerkesztés

Vérrel és szexuális úton terjedő betegségek

szerkesztés
  • Hepatitis B, vírusos májgyulladás; Kevesebb mint 2%-a él ebben az országban Hepatitis B vírust hordozó (alacsony endémiás).
  • HIV/AIDS, GIRD

◄--- Előző lap:Orvosi konzultáció                       ---► Következő lap:Öngyógyítás


Jegyzetek

  1. Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások Nyirkos Péter dr. (2005)