Állatok/Madarak/Cserregő nádiposzáta
(Acrocephalus scirpaceus szócikkből átirányítva)
Cserregő nádiposzáta
- (Acrocephalus scirpaceus, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A cserregő nádiposzáta a madarak osztályának a verébalakúak rendjébe, ezen belül a nádiposzátafélék családjába tartozó faj.
- Védett madár! - Eszmei értéke:25 000,- Ft. (2012)
- Európában költ, északon Skandináviáig és az Egyesült Királyság déli részéig, keleten pedig Délkelet- és Közép-Ázsiáig húzódó területein honos. Nádasok, gyékényesek lakója. A trópusi Afrikában telel át.
- Testhossza 12-13 centiméter, szárnyfesztávolsága 17-21 centiméter, testtömege 9-12 gramm. A tollazat mindkét nemnél egyforma. Nehéz megkülönböztetni az énekes nádiposzátától, de háta többnyire inkább vörösesbarna, hasa pedig világos. Feje csúcsos, a madár torka fehér. Csőre valamivel finomabb, mint az énekes nádiposzátáé. A sötétbarna lábujjain hosszú, horgas karmok vannak, melyekkel a madár átfogja az ágakat. A fiókák, mint minden énekesmadár-fióka, csupaszon bújnak ki a tojásból. Az első tollazat élénkebb rozsdabarna, mint a felnőtt madaraké; a szájüreg és a torok élénksárga.
- A madár félénk, elrejtőzve él. Táplálékai rovarok és pókok. Elérheti a 12 évet is.
- A cserregő nádiposzáta ivarérettségét egyéves korban éri el. A költési időszak délen május–június között, északon július–augusztus között van. Évente egyszer költ. A fészekalj 3-5, de rendszerint 4 csillogó, halványzöld, sötét pettyes tojásból áll. A tojásokon mindkét szülő kotlik 11-12 napig. A fiatal madarak 11-13 nap múlva repülnek ki.
- Magyarországon rendszeres fészkelő, áprilistól szeptemberig tartózkodik a nádasok környékén.
- A cserregő nádiposzáta közeli rokonai az énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris) és a foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus).
Forrás: Magyar Wikipédia Cserregő nádiposzáta
Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)