Wikikönyvek

Akarta a fene/Arany János:Tetemre-hívás/A 2012-es magyar irodalom érettségihez

< Akarta a fene | Arany János:Tetemre-hívás

Arany balladái asztrálmitikus kutatások fényében – és árnyékában

A 2012-es magyar irodalom érettségihez

Előző oldal: Arany János:Tetemre hívás « » Következő oldal: Az esztétikai ismerkedés

Levél Pálfi Ágneshez

szerkesztés
Kedves Ágnes!
Engedje meg, hogy hozzáfűzzek pár gondolatot levelének a Tetemre-hívásról írt dolgozatomat kifogásoló soraihoz. Azaz: hogy is jutottam el az apa bevádolásáig és így - próbálva félretenni minden nagyképűséget - az eddigi elemzések szintéziséig. (Mert abban tökéletesen egyetértünk - minként Ön is megjegyzi PhD dolgozatában -, hogy Arany balladáiról kevés a színvonalas elemzés. Azok inkább moralizálók mint értelmet keresők - tehetnénk még hozzá.) Másrészt a bennük felkínált megoldást (t.i. öngyilkos lett a fiú - avagy megölte a szerető) nem érezzük életszerűnek.
Mindvégig felfogásom-sejtésem volt - és ez megvolt már a bemutatandó összes lépcsőfokon -, hogy
1) az igazság felderítése kell, hogy a legfőbb célja legyen irodalmi elemzéseknek is - annak kiváltképp, amely egy bírósági tárgyalást idéz; (a többi – csak „irodalom”)
2) Arany láthatólag a befogadóra bízza annak eldöntését, ki is a tettes. Így szinte személyesen tőle jövő, erős biztatást éreztem egy irodalmi magánnyomozásra.
Az csak később fogalmazódott meg bennem, hogy mindezt egy nyelvi rejtvénnyel „fejeli meg”. Rejtvényfejtő (és rejtvényalkotó!) kedv - és/vagy kényszer? - is jellemzi Arany utolsó éveit, gondoljon csak itt arra az ötszavas varázsábrára [1] és arra a szélmérőre [2], amiket versíráson kívüli tevékenysége során alkotott. Az öt szóból álló képvers nagy teljesítmény, a nehézségeket maga hunyt mesterünk is leírja… (Amilyen könnyűnek látszik, annyira nehéz...)
A szélmérője pedig arra utal, honnan is fúj a szél… Így az ilyen nyelvi rejtvények-feladványok és a praktikus szemlélet felől közelítettem és terjesztettem ki ezt a Tetemre-hívás értelmezésére is - mivel szerintem innen fúj a szél, az ilyen rejtvények felől. [3] [4]

Előző oldal: Arany János:Tetemre hívás « » Következő oldal: Az esztétikai ismerkedés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ pl. itt, http://www.iti.mta.hu/Szorenyi60/Kilian.pdf616. old.
  2. ↑ (Gyöngyösy László: Arany János élete és munkái, 380. old, Franklin-társulat, 1901)
  3. ↑ Amihez nagyban hozzájárult egri tanulmányaim alatt a Lisztóczky Laci bácsi keze alatt töltött pár szemeszter. Egy József Attila (vagy Illyés?) vers kapcsán jutott valamelyikünk eszébe az a hasonlat, hogy a versek mint szellemi alkotások jól összevethetők sakkfeladványokkal /Laci bácsi nagy jó sakkozó!/. Minden elem és minden figura értelmezendő, semmi sem hagyható ki, csak a megfelelő kulcslépés megtalálása nehéz. Ezért a szellemi kalandért (is) olvas az ember verseket - és fejt sakkrejtvényeket. E kulcslépést jelen esetben a VII-es pontban (A logosz színre lép alfejezetben) tárjuk majd elő.
  4. ↑ Illetőleg a fülembe csengenek egri éveimből a mostani tanszékvezető - akkor még tanársegéd - Szentesi tanár úr szavai, aki a Bevezetés az irodalomtudományba című tárgy előadásai alatt kitért rá, hogy a versértelmezés mindig nyelvközpontú kell legyen. Ez a nyelvközpontúság - tesszük mi hozzá - itt addig "fajul", hogy egy szójáték, izomorf mondat (egyfajta átmeneti nyelvészeti kategória) lesz az értelmezés egyik kulcsa vagy segédeszköze
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Akarta_a_fene/Arany_János:Tetemre-hívás/A_2012-es_magyar_irodalom_érettségihez&oldid=385621”