Kertészet/Férgek/Cisztaképző fonálférgek
(Aranyfonálféreg szócikkből átirányítva)
- Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
Cisztaképző fonálférgek
Globodera rostochiensis| Nicotiana tabacum| Globodera pallida| Globodera rostochiensis fajok
- Más neve(i): aranyfonálféreg, arany angolnaféreg vagy sárga burgonya ciszta fonálféreg
- A cisztaképző fonálférgek, egy növényi patogén fonálféreg . A Solanaceae családba tartozó növények kártevője, elsősorban a burgonyát és a paradicsomot, valamint számos más gyökérnövényt fertőz meg.
- Az aranyfonálféreg, valamint a halvány ciszta fonálféreg a dél-amerikai Andok -hegységből származik. Először a németországi Rostock város közelében fedezték fel 1913-ban, bár úgy gondolják, hogy importburgonyával érkezett Európába valamikor a 19. században. Először az Egyesült Államokban fedezték fel 1941-ben, Kanadában az 1960-as években, Indiában 1961 -ben és Mexikóban az 1970-es években. Ázsia , Afrika és Ausztrália különböző helyein is megtalálható.
- Elterjedése
- Az aranyfonálféreg fertőzés tünetei nem egyediek, ezért a kártevő azonosítása általában talajminták vizsgálatával történik.
- A fertőzés kialakulása több évig is eltarthat, és gyakran 5-7 évig észrevétlen marad. Az észlelés után azonban akár harminc évbe is telhet, amíg a kártevőt hatékonyan felszámolják.
A tünetek leírása
- - A ciszták, amelyek elpusztult fonálférgekből állnak, a nőstény peték védelmére jöttek létre, és jellemzően sárgásbarna színűek.
- - A fertőzés első tünetei jellemzően a növények rossz növekedése, klorózis és hervadás.
- - A súlyos fertőzések csökkent gyökérrendszerhez, vízstresszhez és tápanyaghiányokhoz vezethetnek, míg a fertőzés közvetett hatásai közé tartozik a korai öregedés és a gombás fertőzésekre való fokozott fogékonyság.
- - Képes a burgonyatermés 100%-os csökkenésére.
Védekezés
- - A burgonya-fonálféreg behurcolását hazánkba a növényvédelmi hatóságok szigorú zárszolgálati rendeletekkel, ellenőrzéssel igyekeznek megakadályozni.
- - A fertőzött területen 5 évig nem szabad burgonyát és azzal rokon növényt termeszteni.
- - A vetésforgó betartása alapvetően fontos követelmény. Amennyiben 10 m2 területre 1 db ciszta kerül és ott évente burgonyát termesztenek, akkor 6–7 év, kétéves vetésforgóval 10–15 év, hároméves vetésforgó esetében pedig 45 év múlva észlelhető kártétele.
- - Hazai gócfertőzés esetén a növényvédelmi hatóság a fertőzött foltokon és annak környékén nematicidekkel totális irtást végez.
- - A fertőzött területet növény-egészségügyi zárlat alá helyezik.
