Címerhatározó/Báthory címer

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Báthory , Báthori családok címerével foglalkozik.

---

nyírbátori, ecsedi, somlyói és szaniszlóffi Báthory

A Gút-Keled nemzetségből származó család.

• 
  Bátori István országbíró pecsétje 1439
• 
  Báthori István udvarbíró pecsétje (1486)
• 
• 
  Gyulai Pál Báthory István orosz hadjáratairól írt könyvének czímlapja. A Kolozsvártt, 1581-ben megjelent műnek a marosvásárhelyi gróf Teleki-könyvtárban levő egyetlen példányából
• 
  Báthory István lengyel király, erdélyi fejedelem lengyel királyi titkospecsétje Bánó György címeres levelén, 1576
• 
  Báthori Kristóf 10 aranyforintosa, elő- és hátlap, 1577
• 
  Báthori Zsigmond tallérja. Nagybányai veret, 1597. Elő- és hátlap
• 
  Báthory Endre bibornok czímere. Egykorú himzés a gyulafejérvári székesegyházban levő pluvialeján. Körirata: ANDREAS BATHORI DE SOMLO S(ancte) R(omane) E(cclesie) CARDINALIS. Az ezredéves országos kiállitás történelmi főcsoportjában kiállitott eredetiről rajzolta Székely Árpád
• 
  Báthori Zsigmond zsebórája, 16. század második fele
• 
  Báthori Zsigmond zsebórája nyitva
• 
  Báthori István erdélyi vajda, országbíró sárkányrendes vörös márvány címerköve
• 
• 
  Báthory István lengyel király
• 
  Báthory István lengyel király síremléke a krakkói székesegyházban 1595
• 
  Báthory István király gyürűpecsétje 1583
• 
  Báthory István pecsétje 1581 (jobbról a második)
• 
  Berzeviczy Márton síremléke a leistenaui evangélikus templomban
• 
  Báthory és más címerek. Lap (83.) a Livro de Aurotos (1416 k.-1417) című portugál címerkönyvből. Egy ismeretlen portugál herold műve, aki részt vett a konstanzi zsinaton.
• 
• 
• 
  Báthory Miklós váci püspök címere, 1485
• 
  Báthory István címere Nyírbátoron, 1488
• 
  Szentségfülke a nyírbátori templomban
• 
  Báthory István lengyel király címere, 1583
• 
  Báthori István (1430-1493) erdélyi vajda (1479-1493) nyírbátori síremléke 1493 k.
• 
  Báthori címer pajzstartó sárkányokkal, a nyírbátori stallum egyik faragott oldallapján, 1511 k.
• 
  Báthori István lengyel király emlékérme, 1582 körül
• 
  Báthory-címer, a 16. század eleje, Nyírbátor, református templom

http://bildsuche.digitale-sammlungen.de/index.html?c=viewer&l=en&bandnummer=bsb00089366&pimage=00489&v=100&nav=

• Irodalom:

Külső hivatkozások:

---

gágyi Báthory (Báthory de Gagy)

Ch→

Ch→

A gágyi Báthory egy ősrégi magyar család, mely a rendkivül elágazott Aba nemzetségből vette eredetét s 1689-ben halt ki. Őse Szalánci Péter ispán és fia, gagyi Báthory Miklós (Sirokai és Gereven néven is szerepel), kinek fiai Lőrinc, István, Miklós és Mihály 1327-ben a szintén Aba nembeli nádasdi Laczk fia Domokossal ősi birtokaik fölött folyt perüket olyan egyezséggel végzik, hogy Domokos kapta Enickét, Gereven fiai pedig Abaúj vármegyében a két Szemerét. Miklós fiának, Jánosnak két fia volt: István, a ma is meglevő Vendéghy család őse és Péter, kinek Miklós nevü fiától származott a XVI. század közepe táján kihalt Gagyi-család, a másik fia, III. János volt az, aki következetesen a "Báthory de Gágy" nevet használta hivatalos dokumentumokban. A család későbbi ivadékai közül emlékezetesebb gágyi Báthory Miklós, ki mint János király brigadérosa 1527-ben Tokajnál esett el. Miklós unokája Zsigmond, ki Abaúj vármegyét többször képviselte az országgyűlésen, Abaúj és Nógrád vármegyei birtokos volt. Fia, IV. László, Heves és Külső Szolnok vármegye alispánja Füleken lakott, hol kúriája volt, mely napjainkban utolsó tulajdonosa által, mint Koháry-kastély van jegyezve. . László fiában, II. Gáborban elenyészett a család. Werther M.; A magyar nemzetségek; I. 38.; Nagy I. Magyarország családai-. 232.

A gágyi Báthory család ősi fészke Gagy-Bátor volt, hol erődített kastélyban lakott. A család utolsó sarja IV. László fia, Gábor volt, ki 1689-ben halt meg.

Czimerei és pecsétjei:

• Irodalom:

Külső hivatkozások:

---

Báthory 1702

Báthory. Szabolcsmegyei család, Nyirbogátról.

Később átszármazott Szatmár vármegyébe is, a hol Tyukod és Ugornya községben volt birtokos. István 1702 május 28-án nyert I. Lipóttól czímeres nemes-levelet, melyet 1705-ben Szabolcs vármegyében hirdettek ki és 7 évvel később is igazoltak. Tagjai közül I. Ferencz 1726 körül gróf Károlyi Sándor generális pohárnoka, később halászmestere és bizalmas embere. György 1766 elején a Károlyiak udvarbírája, majd tiszttartója. - Sándor, (1801-ben) erdődi insurgens. - János, (sz. 1810) a gróf Károlyiak contraktuális mérnöke. - János, (megh. 1816) a Károlyiak ispánja. - István, 1821-ben mérnök. - Antal, 1818-ban a Ká rolyiak kasznárja. - II. Ferencz, (megh. 1822-ben) gróf Károlyi József pesti udvarmestere.- Gábor, 1826-ban tasnádi ügyvéd. - István, 1825-ben nagykárolyi tiszttartó. - János 1848 előtt nagykárolyi várnagy. - István, jelenleg nagykárolyi gyógyszerész.

Czímer: vörösben, zöld alapon álló pánczélos vitéz, jobbjában kardot tart, melyen átütött török fő van, balját csípőjén nyugtatja. Sisakdísz: növő pajzsalak. Takarók: kékarany, vörös-ezüst.[1]

• Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

• Erdély címere Címerhatározó