Címerhatározó/Bosznia címere

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Bosznia, Bosznia Hercegovina, Hercegovina és Ráma címerével foglalkozik.

Bosznia címere

A tartomány címerének ábrája a Címerhatározóban még nem szerepel.

A 12. század óta a magyar királyok használták a Bosznia királya címet és a Kárpátoktól délre elterülő tartomány címerét is felvették a többi hűbéres tartomány címerei közé. Ráma a Bosznia délkeleti csücskében található terület neve volt, melyre a középkori magyar királyok igényt tartottak, ezért használták a Ráma királya címet is. Bosznia neve a Habsburg-házbeli magyar királyok titulatúrájában leggyakrabban Ráma volt.

Ráma elfoglalása II. Béla és II. András nevéhez fűződik, majd 1526-1878 közt török uralom alatt állt és 1908-ban lett az Osztrák-Magyar Monarchia része. Bosznia címere először II. Lajos egy emlékérmén látható. Azonos a Hervoja hercegek családi címerével. A kardot tartó kar Ráma címereként is előfordul a magyar heraldikában.

A címernek előfordul olyan változata is, amikor a kardot tartó kar vörös mezőben látható. Ezen kívül Bosznia címerének számos korábbi változata ismert (harántpólya, korona, koronás alak, legallyazott ágakon szerecsenfejek, kardot tartó kar).

Bosznia különféle címereinek eredete hipotetikus módon így vázolható fel: A harántpólyás címer a Kotromanicsok családi címeréből ered, a koronás címert Anna (1226/27 – 1285 k.), IV. Béla király lányának és Rosztiszláv (-1263), halicsi és csernyigovi fejedelem, macsói herceg, Felső-Bosznia kormányzójának felesége használhatta, mely eredetileg Galícia koronás címere lehetett. Ezt Bosznia kormányzójaként is tovább viselhette. Amikor a Kotromanicsok elnyerték a Bosznia királya címet, családi címerük helyett/mellett a koronás címert is használták (először I. Tvrtko, mint király [1377–1391]), akárcsak később az Újlakiak. A Richental művében szereplő négyelt címer, melynek felirata szerint Anna királyné címere volt, a koronás címer egyik változatának tekinthető és Anna hercegnőt, IV. Béla lányát rejtheti. A legallyazott ágak végére erősített szerecsenfejek, ami Richental szerint egy török uralom alatt álló boszniai fejedelem címere, eredetileg képzeletbeli címer lehetett és a Boszniában elterjedt bogumil vallás, a pogányság képi megjelenítése lehet, de ezt a címert később ténylegesen is használták. Az elemei megjelennek Ujlaky Miklós bosnyák király címerén is. Az is lehet azonban, hogy valódi címer volt és sz előképe IV. Béla szlavón dénárjának hátlapja volt. Végül pedig a kardot tartó kar eredetileg a Hervoja hercegek címere lehetett.

Harántpólyás címer

Mauro Orbini szerint (1601) a magyar király Kulin bán halála után (1204 körül) egy Kotromán nevű német bajnokot küldött Bosznia meghódítására, majd jutalmul örököseivel együtt megtette Bosznia bánjának. Orbini nyomán a régebbi szakirodalom elfogadta a Kotromanicsok német eredetét, noha ezt semmi sem támasztja alá. Thallóczy Lajos a név hangzása alapján felvetette, hogy az inkább kun-besenyő lehet. Kuturmanok szerepelnek a XIV. században Somogy-megyében, Vas-megyében a szentgotthárdi járásban, az Őrség szélén találjuk Kotormányt. Szerinte V. István kun udvarának, Erzsébet özvegy királyné bosnyák hercegsége révén valamely délre szakadt előkelő tagja volt a család alapítója. A Kotrománok régi családi címere a harántpólya három liliommal. (Thallóczy Lajos: Bosnyák nemzedékrendi tanúlmányok. Turul 1895/1. 5-17.) Balharántpólyás pajzs van az 1350 körüli felsőszentkirályi kun öv egyik veretén is, néhány liliomveret és más pajzsok mellett. I. Tvrtko királysága idején (1377–1391), családi címerét a koronával egészíti ki egyik pecsétjének pajzsán. A család egyik nőtagja, Mária, gróf Helfenstein Ulrikné (1339 k.-1403) pecsétjén álló szembefordult nőalak két címeres pajzsot tart. A jobb címer két- vagy egyfejű sas (a pecsét eredetije rongált), a bal címer a Helfenstein-grófoké: hármas halmon balról jobbra lépkedő elefánt. A Kotromán-családra emlékeztet a sas alatt körvonalaiban látszó három szirmú korona. A sírkövén látható boszniai címer ki volt festve: sárga és piros voltak a Kotromán-család színei. (Thallóczy Uo.)

Tvartkó István bosnyák bán címere
II. Tvrtko király pecsétje. 1405
Erzsébet, Nagy Lajos király özvegyének pecsétje, 1386. Jobbról: magyar cimer (jobbról pólyák, balról a liliomok), balról: balra fordult, lándzsáját előre szegező vitéz. (Talán a litván címer lovasa is innen van.)
Kotromanics Mária, gróf Helfenstein Ulrikné (1339 k.-1403) pecsétje
Helfenstein címer Ulrich Richentalnál, a Sorg-féle kiadásból (1483)
Osztojics (Ostojić) István király pecsétje. 1399
Tvartkó Szura pecsétje
A Kotromanić házbeli I. Tvrtko király (†1391) címere a Fojnicai címerkönyvből. A feltételezések szerint a Kotromanicsok harántpólyájának és az Anjou liliomoknak az egyesítésével jött létre. Nagy Lajos király 1353-ban szerelmi házasságot kötött Kotromanić Erzsébettel, Kotromanić István bosnyák bán és Piast Erzsébet kujáviai hercegnő lányával.
A Kotromanić család címere a Fojnicai címerkönyvből.
Kosačić címer a Fojnicai címerkönyvből. Az I. Tvrtko király halála utáni mozgalmas időkben Sandalj Hranić Kosačić igyekezett megvédeni Bosznia függetlenségét Zsigmond királlyal szemben is. Az oroszlán mancsában tartott magyar zászló ezzel függhet össze.
Kosačić címer a Korjenić-Neorić címerkönyvből, Ragusa 1595
Stjepan Vukčić Kosačić címere
Stjepan Vukčić Kosačić herceg középpecsétje
Címerek az utolsó boszniai királyné, Katarina Kosačić Vukčić sírjáról
A boszniai bánság címere a 12. századtól 1463-ig
II. Kotromanics István bán érme, előlap (1322-1353)
II. Kotromanics István bán érme, hátlap (1322-1353)

Koronás címer

A bosnyák királyi kancellária I. Tvartko István bosnyák király szerb, illetőleg rác királysága óta, tehát 1389 után egy, koronként átmódolt typariumot használt. I. Tvartko István királysága idejéből (1377–1391.) kelt oly oklevelet nem ismerünk, melynek nagy kettős pecsétjét közölhetnők, de ha egybevetjük utódjainak Dabisa Istvánnak, Ostojić Istvánnak és Ostojić István Tamásnak pecsétjeit, kétségtelen, hogy I. Tvartko idejében készült typariumot használtak. Ostojic István szerb (rác) és bosnyák király 1419 decz. 4. Szutyeszkán kelt oklevelének függő pecsétjén a különbség abban áll, hogy az előlapon jobbról s balról látható cimerekről levették a Dabiša idejebéli címereket és ráillesztették a háromszirmú bosnyák liliomos koronát. "Kétségtelen tehát, hogy ezen elő- s hátlapján egyező köriratú nagy kir. pecsét a trónbirtokos nevének kiigazitásával s bizonyos czímerváltoztatásokkal állandó typariuma volt a bosnyák kir. kanczelláriának. Sejtettük ez összefüggést, mikor II. Tvartko István egy töredezett pecsétjéről (átmérője 112 m.), még rosszabb rajzot közöltünk az Arch. Értesitő 1881/2. évf. 291. lapján. Ezen az alak a következő: Stilizált, mennyezetes trónon, nyilt liliomos koronával a fején, jobbjában liliomos kormánypálczát, baljában keresztes országalmát tartva, biborköpenyben, tunikában ül a király, lábait egy-egy nyugovó oroszlánra téve. Jobbról egy angyal háromszögletü pajzsban, háromszirmu liliomos koronát tartalmazó czimert (a. alatt nagyitva) tart lebegő helyzetben, balról ugyancsak ebben a helyzetben angyal egy dongás rámázott pólyát tartalmazó czimeres háromszögletü pajzsot tart. (b. alatt nagyitva). A pajzsfő nem határozható meg. A királyi nagypecsét ezen állandó használatával kapcsolatban megemlitjük azt a viselet szempontjából megemlitendő körülmény, hogy mig a bánság legelején, Kulin bán pénzein a görög deszpota süvegü, térdén egyenes kardot nyugtató báni ülő alak látszik a XIV. században áttérnek az ülő s a hátlapon a lovas alakra." (THALLÓCZY LAJOS: BALKÁNI (DÉLI-SZLÁV) ÉS MAGYAR CZIMEREK ÉS PECSÉTBELI EMLÉKEK. Turul 1908/2. 53-55.)

A korona a harántpólya mellé a királyi cím felvétele után járulhatott, mint ezen rang kifejezése, de amennyiben helyes az a feltételezés, hogy Mácsai Anna hercegnő koronás címert használt boszniai uralma során (mely eredetileg Galícia címere lehetett: három korona, ami - más elrendezésben - megvan Ujlaky Lőrinc herceg síremlékén is), akkor a korona eredetét ide is vissza lehetne vezetni. Nehézséget jelenthet, hogy Anna hercegnő és I. Tvartko boszniai uralma között sok év eltelt, de a Helfenstein címer megjelenik Richentalnál is, tehát ők is ott voltak Konstanzban és tovább adhatták Anna királyné hírét. (Lásd alább, Sz. L.)

Dabiša István király pecsétje (I. Tvartko István pesétje alapján), 1395, előlap, kétfejű sasos szerb címerrel, illetve a Kotromanicsok harántpólyás címerével
Dabiša István király pecsétje (I. Tvartko István pesétje alapján), 1395, hátlap, koronás címer a pajzson, harántpólyás a lótakarón
Ostojic István szerb és bosnyák király pecsétje, 1419, előlap, koronás címerekkel
Címerek II. Tvartko István egy töredezett pecsétjéről
Kulin bán pénze
Stjepan Tomašević Kotromanić érme (1461-1463), előlap
Stjepan Tomašević Kotromanić érme (1461-1463), hátlap
II. Kotromanics Tvrtko király érme előlap (1404-1408, 1421-1443)
II. Kotromanics Tvrtko király érme hátlap (1404-1408, 1421-1443)
István Tamás boszniai király pecsétje, 1444
A Kotromanovićok királyi címere a jajczai várkapu fölött
II. Tvrtko (1420-1443) bosnyák király pénze
II. Tvrtko (1420-1443) bosnyák király pénze
II. Tvrtko pénze
Bosnyák koronás jelvény kattaroi pénzeken
István Tamás bosnyák király (1443-1461)
István Tamás bosnyák király (1441–1461) pénzei
Tomašević István bosnyák király (1461-63) ezüstgarasa
Tomašević István bosnyák király (1461-63) pénze
Katalin bosnyák királyné gyűrűpecsétje 1470
Ujlaky Lőrinc bosnyák herczeg címere (ujlaki) illoki síremlékének jobb felső sarkából
Ujlaky Miklós bosnyák király cimere (ujlaki) illoki síremlékének bal felső sarkából

Koronás alak

Thallóczy nem tudta megállapítani, ki az az Anna királyné, akire az egyik címer alatti felirat vonatkozik: "Zsigmond király és neje, Cilli Borbála konstanci tartózkodásával kapcsolatban álló ama helyeket, a hol Borbála királynővel együtt «die durchlutig fürstin frow Elisabeth, künigin von Wossen», tehát Erzsébet bosnyák királynő szerepel. (Reichenthal 35., 72., 74., 82. l.) Miután négy helyen következetesen Erzsébetet irt, Bosznia leirásánál később igy szól Reichenthal (109. l.): «A méltóságos fejedelemasszony, Anna királyné Bosznia királynője s urnője. Királyságát nagy részben a rácz herczeg birja s a velenczeiek, lakosai nagyobb részt pogányok.» Most már az a kérdés, két bosnyák királynő volt-e Konstancban, vagy csak egy, s ha csak egy, voltakép mi okon nevezték annak?" (THALLÓCZY LAJOS: BALKÁNI (DÉLI-SZLÁV) ÉS MAGYAR CZIMEREK ÉS PECSÉTBELI EMLÉKEK. Turul 1908/2. 59.)

IV. Béla Anna nevű leánya, V. István nőtestvéra, Rászló (Rosztiszló) orosz herceg, galíciai fejedelem feleséga (illetve 1263 óta özvegye) volt. Anna hercegnő férje Rosztiszló hg. halála után fiaival Mihállyal és Bélával († 1272) együtt 1264-ben megkapta atyjától IV. Bélától férje volt hercegségét Boszniát és Mácsót. (ducissa Anna, domina de Bozna et de Mazo», Pesty Frigyes, A mácsói bánok, Századok, 1875. 368.; Mon. Hung. Hist. Dipl. XXXIII. Thallóczy-Áldásy: Magyarorsz. melléktart. oklt. Függelék, 456.; Wertner: Árpádok családi tört. 470.). Udvarát Szávaszentdemeteren tartotta.

Mácsai Anna Csehországba szökése útán (1270) fia Béla kormányozta Mácsót és Boszniát (Mon. Hung. Hist. Dipl. XXXIII. 456., Wertner d. m. 473). 1272 novemberében történt meggyilkolása után hercegségét négy bánságra: barancs-kucsóira, mácsaira, só-ozoraira és boszniaira osztották. 1273 májusában eltünik e négyféle bánság okleveleink záradékából, mert a Csehországból hazatért Monoszlai Egyed osztatlanul kapja Mácsót és Boszniát (Pauler id m. II. 2. 306. Századok, 1902. 679–80.). Klaic szerint Egyed «valószinűleg az egykori mácsó-boszniai hercegek és hercegnőkhöz hasonló hatalommal volt felrulázva. (Bosznia története, Nagybecskerek, 1890. 98–99.). Ugyanekkor Kún Erzsébet királyné nővérének szintén hazatért férje Monoszló nemzetségbeli III. Gergely, csak vasi ispánságát kapta vissza.

1274–75-ben újra Anna hercegnő áll Bosznia és Mácsó tartományok élén és két bán: Albert mácsai és Ampod boszniai bán áll szolgálatában. Jakubovich véleménye szerint nehéz Anna hercegnő és Monoszlai Egyed hazatérése között összefüggést nem találni. Nagyon valószínűnek látszik, hogy Egyed védelme alatt kapta vissza és kormányozta tovább mácsai Anna hercegségét vagy a neki átengedett hercegségért kapta kárpótlásul 1274-ben Egyed a királyi tárnokmesterséget. 1275–79 közt «dominus de Macho et de Bozna» titulussal Csák nemzetségbeli III. Ugron lesz Anna közvetlen utóda (Klaić id. m. 99.; Mon. Hung. Hist. Dipl. XXXIII. 456.; Karácsonyi, Magy nemzetségek, I. 339.). (JAKUBOVICH EMIL: Kún Erzsébet nőtestvére. Turul 1922-23. 14- l.)

Richental Anna királynéra való utalása tehát Macsói Anna, Rosztiszláv galíciai fejedelem férjének utódaira is vonatkozhat. Galícia címere a korona is volt. Innen kerülhetett Anna révén Boszniába. Úgy tűnik, hogy a (három) korona mellett, ezt a négyelt címert, és vele a koronás alakot boszniai királysága alatt Ujlaki Miklós is használta, mert az egyik későbbi Ujlaki címeren sisakdíszként is megjelenik.

A négyelt pajzs első és negyedik mezőjében található (bal)harántpólya Boszniára utal, mely stabil eleme a boszniai uralkodók címerének a középkortól a közelmúltig. Előfordul Kotromanics Tvartkó István, boszniai bán (1353-1376) pajzsán majd ez kiegészül a liliomokkal, miután Nagy Lajos király 1353-ban feleségül vette Kotromanić Erzsébetet, Kotromanić István bosnyák bán és Piast Erzsébet kujáviai hercegnő lányát. Ez volt a boszniai bánság címere 1463-ig, majd Bosznia és Hercegovina címere 1992-1998 között. A pajzs többi mezőjében szereplő kardot tartó koronás alak valóban utalhat az Ujlakiakra, de inkább a királyi rangra, mint a családra, mert az Ujlakiak pólyákat vagy vágásokat használtak különféle változatokban. A Siebmacher közli Újlaky Lőrinc 1519-es pecsétjét, melynek sisakdísze végtagok nélküli női törzset ábrázol, koronával a fején és hasonló öltözékkel, mint Richentalnál és Grünenbergnél. Ugyanakkor ez a négyelt címer Richentalnál eredetileg csak képzeletbeli címer lehetett, mert Anna hercegnő címere a boszniai bánság élén a korona lehetett és a négyelt címer csak másodlagosan, esetleg az Ujlakiak révén vált vaódi uralkodói címerré.

Bosznia címere Richentalnál (I. kiad. fol. 170b; II. kiadás fol. 143a), alatta a felirat: Die Hochgeboren Fürstin Frau Anna Künigin und Frau zu Wossen, das Künigreich dem merentseÿt innhabend der Herzog von Raczen und die Venedier
Bosznia címere Richentalnál, ugyanaz, csak nagyobb méretben (l. kiad. fol. 99b; 2-ik kiad. fol. 78.), alatta a felirat: von dem durchleuchtigesten fürsten und künig von Wossen das künigreich das merenteyls heydnischen glauben habend
Boznia címere Richentalnál a Sorg-féle kiadásból (1483)
Boznia címere Richentalnál a Sorg-féle kiadásból (1483), Zsigmond és felesége címere mellett
Bosznia címere Grünenbergnél (fol. XIX.). Alatta a felirat: Das Kungkrich von Wossen gehört vnder den Kunig von vngern.
Bosznia négyelt címere Grünenbergnél (1480 körüli példány). A középső felirat: das königreich von wossn gehört untter den könig von ungarn (Bosznia irálysága a magyar királyság alá tartozik); az alsó felirat: die haubt stat in ungarn ist Ofen (Magyarország fővárosa Óbuda)
Bosznia négyelt címere Grünenberg címerkönyvének színezett példányából (1483, Görlitz 1875). A felső felirat: Der Kung von Ungarn ist och der gesalbten Kung einer, und sind die Würm sei Gesellschaft, so da gezaichnet stan» («A magyarok királya szintén a felkent királyok egyike, s az itt ábrázolt féreg az ő társulatát jelképezi») (Turul, 1893/2. 94.)
Bosznia négyelt címere Grünenbergnél (1602-1604-es példány). A felirat az alsó címer oldalainál: "Die hochgeborn frow Ann küngin und frow zu wosse. Dz küngrich des mecenteil im hand der hertzog von Ratzen und de venidier und ist den mertail haindensch"
Ujlaky Lőrinc címere, 1519

Legallyazott ágak

Arany alapon két keresztbe tett legallyazott ág, a végeiken egy-egy egymással szembenéző szerecsenfej. Richental és Grünenberg egy török uralom alatt álló fejedelem címerének mondják, de inkább képzeletbeli címer lehet.

Richentalnál a felirata: Von dem Edlen wolgebornen Herzog von Possen in der thürgey. Reichenthal 1-ső kiad fol. CXIb 2-ik kiad. LXXVIIIa – LXXIXb. Ez utóbbi lapon ismételve ez aláirással: Von dem durchleuchtigten Fürsten und Kunig v. Wossen, das Kunigreich des mereren theils Heydnischen glauben habend. Konrad Grünenbergnél fol. XXX. ezüstben ugyanaz, aláirás: «Der Herczog von Bossen in der Turgy.»

A XVII. század címeres könyvei (a keresztre illesztett, félholdat és csillagot tartalmazó szivpajzszsal) Bosznia, majd Szerajevo címerének jelezik, tehát kétségtelenül ismeretes volt a XV. században.

IV. Béla szlavon dénárjának hátlapja. Thallóczy feltételezése szerint a kettős kereszt alatt a király és a szlavón herceg (az ifjabb király) fejét látjuk. Valószínűbb azonban, hogy a két koronás fej Rosztiszláv herceget és feleségét, Anna hercegnőt ábrázolja. (Az egyik fej hosszabb haja női alakot takarhat.) Ez lehetett a legallyazott ágakra helyezett szerecsenfejek előképe.
IV. Béla dénára, ezen jobban látszik a női alak
Bosznia másik címere Richental és Grünenberg művében
Boznia címere Richentalnál a Sorg-féle kiadásból (1483)
Bosznia címere Grünenbergnél (1480 körüli példány); felirata: der herzog von Bossen In der türckey
Bosznia címere Grünenbergnél (1602-1604-es példány)
Bosznia címere a Fojnicai címerkönyvben. Két részből áll: alul Bosznia csonkolt ágai rajta szerecsenfejekkel, mely Ulrich Richental 1414-18 közé datált címerkönyvéből való, aki valószínűleg magyar forrásból merítette, felül pedig Illíria pajzsa csillaggal és félholddal, mely a 16. század végének ragusai mozgalmára, az illirizmusra utal. A címer azt fejezi ki, hogy Illíria szíve Boszniában van.
Bosznia címere a Fojnicai címerkönyvben
Szűz mária Jézussal és Bosznia csonkolt ágaival a Fojnicai címerkönyv címlapján
Bosznia címere Sebastian Münsternél, 1552
Bosznia címere Joan Blaeu, holland kartográfus térképén (1663)
Bosznia címere
Bosznia címere Krisztofor Zsefarovics művében

Kardot tartó kar

Bosznia címere Jacob Franquart metszetéről, az ő színjelölési módszerével
Bosznia címere 1878 után. Ez megegyezik Stjepan Vukčić Hrvatinić (Hervoja) boszniai nemes 14. századi címrével, melyben ezüst alapon a pajzs tetején két vörös sáv is volt.

Hercegovina címere

Hercegovina címere
Hercegovina címere a késő 19. században, mint a magyar korona tartománya

Ráma címere

Primorje és Kulmia címere a Korjenić-Neorić címerkönyvből, Ragusa 1595
Kulmia címere

Bosznia és Hercegovina címere

A gyakorlatilag független Bosznia zászlója 1878-ban. Két hónapig használták, miután a török csapatok elhagyták az országot és mielőtt az osztrák-magyar csapatok megérkeztek.
Ehhez volt hasonló Husein-kapetan Gradaščević zászlója az 1830-as évek függetlenségi harcai során
Bosznia első zászlója 1878 után
Bosznia címere az 1908-as annexió után
Bosznia zászlója az 1908-as annexió után
Bosznia és Hercegovina címere Jugoszláviában 1946-1992
Bosznia és Hercegoviba Szocialista Köztársaság zászlója Jugoszláviában, 1945-1992
Bosznia és Hercegovina címere 1992-1998
Bosznia és Hercegovina címere 1998-tól
Bosznia zászlója 1998-tól
Bosznia és Hercegovina Federáció zászlaja, 1995. A vörös sáv és a sakkozott pajzs a boszniai horvátokat jelképezi, a zöld sáv és a liliomos pajzs a bosnyákokat, míg a kék mező tíz csillaga a tíz kantont szimbolizálja.
Bosznia és Hercegovina Federáció címere, 1995
A boszniai szakadár Republika Srpska címere

Irodalom: Hugo Gerard Ströhl: Oesterreichisch-Ungarische Wappenrolle

http://mek.oszk.hu/00800/00892/html/doc/c300055.htm

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

Címerhatározó