Címerhatározó/Fronius címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Fronius (olv. Froniusz) család címerével foglalkozik.
A Froniusok előkelő szász család voltak Brassóban, kik nagy szerepet játszottak a város történetében. Fronius Péter és Dániel nevét pedig azon fedeles kannáról ismerjük, melyet a budapesti ötvöskiállításon mutattak be, s mely valószínűleg szintén brassai termék.** [** Az ötvösség remekei. I. 136. l.] A Fronius czímert ott látjuk kannánkon is a szokásos helyen, a fedél belső részében, t. i. a struczmadarat a patkóval, mely köré e felirat van vésve: Catarina Froniana 1654.
A czímer igen jól sikerült. Az 1654. év valószínűleg a kancsó csináltatásának, a fenéken levő 1667. év pedig az ajándékozásnak idejét jelzi.
---
A [szerdahelyi, Erdély] templomban egy 1679. évből származó, festett díszes templomszéken kivül csak még egy sírkő köti le figyelmünket, mely most az oltár háta mögött van a falhoz támasztva. A sírkő kerete barokk stilű, mely fölül ötágú koronában egyesül. A belső mező felső részén két czímerpajzs [ Hutter és Fronius] van domborúan kivésve. A heraldice jobboldalon lévő négyfelé szelt pajzs, 1. és 4. szeletében balra néző egyszarvú ágaskodó ló, nyakán láncz; a 2. és 3-dikban koronás pajzson kétfejű sas szemközt, jobbjában kard. A pajzsot fedő sisakon ugyanolyan egyszarvú ló. A baloldali pajzson jobbra fordult koronás daru, fölemelt jobb lábában patkót tart, melybe két szög van beleütve. A pajzsot fedő sisakon ugyan ez a koronás, patkós daru.
A czímerpajzsok alatt a következő fölirat:
Cvm Memoriae
Viri Qvond Clarissimi Dni Georgii Hutteri Eccl. Merc. Pastf. Fideliss Vencapantesilv Prodecan Inertiss Patris Desideratiss Denati Aizoxvi Anaetae LIII Ac Generosae Dnae D. Rebeccae Natae Fronianae Mater Dulcissae Qvae Mari Tvm. Per XVI An. Vidvitatis Lvgens Libero Novat Vorex9 Svpestritvm Cvraesetutam Devo Venstandemob Bdormivita 1736 Vltoctae LX. Ipinn Patriosci Neres Filor. Trica. Et Soror Posvit
- Irodalom:
Gyárfás Tihamér: BRASSAI ÖTVÖSMŰVEK. Archaeologiai Értesítő 1908. 322. [1]
Halaváts Gyula: Utijegyzetek Kelnek, Vingárd, Szászorbó környékéről. Archaeologiai Értesítő 1907. 222.[2]
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: