Címerhatározó/Hutter címer

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Hutter családok címerével foglalkozik.


Hutter 1627Szerkesztés

 
Hutter János, nagydisznódi plébános (1627-1638) sírköve

1627—38. Hutter János volt a nagydisznódi pap. Holttestét a kórusban temették el, s 1879-ben az új oltár** [** Ennek az oltárnak a helyén azelőtt az 1526-ból való szárnyasoltár állott, melynek képeit Pulszky K. ismertette. (Arch. Ért. 1879. évf. 273. 1.)] fölállításakor megtalálták a padló alatt sírkövét, mely ezidőszerint a sekrestye nyugati falához van erősítve. A kitűnő állapotban fönnmaradt sírkő peremén a következő fölirat olvasható: SEPULTURA & MEMORI A VIRI AD MO | DUM REVERENDI AC PRAECLARI DNI IOHANNIS HUTTERI CIBINENSIS QVONDAM | PASTORIS ECCLESIAË HELTENSIS | VIGILANTISSIMI QVI OBYT ANNO 1638 DIE 21 SEPTEMB. AETATIS SVAE 48. A sirkő középső mezején az elhunyt teljes alakja van kifaragva, hosszú hajú, szakállas, bajuszos, testét ránczos bőujjú papi öltöny fedi, fölemelt jobbjában kendőt tart, baljával bibliát szorít melléhez. Az alaktól jobbra-balra oszlop van, rajtuk: Cıbınvm genvıt, ſed jam peregrınvſ oberat, Qvo ſtabılıſ fıat Cıvıſ apvt ſuperoſ / ıllıvſ Effıgıeſ , haec marmor oſſa recondıt, Hıc ſva membra jacent, ſpırıtvs Aſtra tenet fölirat, a jobb oszlopon homokóra és kapcsos könyv van, míg a baloszlop felett fölkunkorodott szélű czímerpajzs, rajta nemesi czímere : karimás magas tetejű kalap I H betűk között. A mező felső sarkaiban egy-egy szárnyas arcz. A millenniumi kiállítás alkalmával e sírkőről gipszmásolat készült, mely a Nemzeti Múzeum földszinti oszlopcsarnoka falán van.


  • Irodalom:

Halaváts Gyula: A NAGYDISZNÓDI ÁGOST. EV. TEMPLOM. Archaeologiai Értesítő. 1914. 232-240.[1]

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


Hutter 1736Szerkesztés

Talán azonos a fenti családdal, de a címere eltér attól.

A [szerdahelyi, Erdély] templomban egy 1679. évből származó, festett díszes templomszéken kivül csak még egy sírkő köti le figyelmünket, mely most az oltár háta mögött van a falhoz támasztva. A sírkő kerete barokk stilű, mely fölül ötágú koronában egyesül. A belső mező felső részén két czímerpajzs [Hutter és Fronius] van domborúan kivésve. A heraldice jobboldalon lévő négyfelé szelt pajzs, 1. és 4. szeletében balra néző egyszarvú ágaskodó ló, nyakán láncz; a 2. és 3-dikban koronás pajzson kétfejű sas szemközt, jobbjában kard. A pajzsot fedő sisakon ugyanolyan egyszarvú ló. A baloldali pajzson jobbra fordult koronás daru, fölemelt jobb lábában patkót tart, melybe két szög van beleütve. A pajzsot fedő sisakon ugyan ez a koronás, patkós daru.

A czímerpajzsok alatt a következő fölirat:

Cvm Memoriae
Viri Qvond Clarissimi Dni Georgii Hutteri Eccl. Merc. Pastf. Fideliss Vencapantesilv Prodecan Inertiss Patris Desideratiss Denati Aizoxvi Anaetae LIII Ac Generosae Dnae D. Rebeccae Natae Fronianae Mater Dulcissae Qvae Mari Tvm. Per XVI An. Vidvitatis Lvgens Libero Novat Vorex9 Svpestritvm Cvraesetutam Devo Venstandemob Bdormivita 1736 Vltoctae LX. Ipinn Patriosci Neres Filor. Trica. Et Soror Posvit


  • Irodalom:

Halaváts Gyula: Utijegyzetek Kelnek, Vingárd, Szászorbó környékéről. Archaeologiai Értesítő 1907. 222.[2]

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások: Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs