Címerhatározó/Gálffy-címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Gálffy, Gálffi családok címerével foglalkozik.
Ivanóczi Gálffi
szerkesztés
Az Elöljáró Gál család 1415. március 10-én Konstanzban Zsigmondtól kapott címert Nádasdi Andrással együtt.
Megj.: a címer a szövegben nincs leírva DL 94.142
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Gálffy
szerkesztés
„GÁLFI (GÁLFFY) család
GÁLFI JÁNOS, nemes. Született 1804 körül, adai lakos. Leichner Rozália hitvese. Meghalt Adán 1846. január 3-án, élt 42 évet. EHaAK Ada: 1846. P- 312/4.
Gálffy család. Az 1754/55. évi országos nemesi összeíráskor Csongrád vármegyében Gálffy László szerepel. Gálffy Józsefet és Jánost 1791-ben Csongrád vármegye bizonyítványa alapján vették fel a Bács-Bodrog megyei nemesek közé. Az 1841. évi megyei összeíráskor Gálffy György kúlai lakos, 1871-ben megyei esküdt. Ugyanebben az évben id. Gálffy János és fiai: Antal, György és ifj. János és fia János Szabadkán laktak. Az ebből a családból származó Gálffy György ma Szabadkán gyógyszerész.”
I. címer: Egy nemesi kormoránon kardot tartó kar nyugszik; a sisak felett ugyanaz.
Baranyi István nyugalmazott anyakönyvvezető, Mohol [1]
A legrégibb okirati adat az 1250 körüli időkből származik. Eszerint a Gálffy család a Gál nevű nemzetségfőtől származik. Ebben Gál „Elöljáró” megnevezéssel szerepel.
„Elöljáró Gál fia, Tamás 1330 körül Erdélyben alvajda volt, és részt vett Róbert Károly király 1330. évi havasalföldi hadjáratában. Testvére László is a király védelmében harcolt, amiért Erdélyben első birtokadományban részesültek, és címert is kaptak… Az első címeres levelet Gálffy Bálint kapta Nagy Lajos királytól, 1350 körül, érdemeiért, különösen a havasalföldi hadjáratban tanúsított vitézsége jutalmául.”A Gálffy család története (szerk. dr. sikabonyi Gálffy Ernő)
A család évszázadok alatt többféle címert is használt, miután egyes tagjai új címeres levelet nyertek. A Nürnbergi Alamanach szerint a régi címer fehér mezőben kardot tartó kar, amelyet két oroszlán őriz. Egy családtag pecsétje 1813-ban ez volt: egy oroszlán két hátsó lábán állva görbe kardot tart. Azután Bethlen Gábor fejedelem adott új nemesi okiratot és címert Gálffy Mártonnak, akit családjával Tordára telepített át, ahol birtokadományban részesítette, 1619-ben. Az új címer leírása a következő – az újtordai református egyház levéltárában őrzött okirat szerint: „Veresszínű kerek pajzs, melynek középső tágasságában, egy kék ruhába felöltöztetett karabélyos gyalogsereg látható három udvari zászló után menni. A zászlók előtt lovakon két buzogányos hadnagy. A pajzs felibe egy vitézi, kiszélesített sisak tétetett, amelyet befed egy gyöngyökkel és drágakövekkel ékesített királyi korona, amelyből ismét három kiterített zászló látható az ék felé állani. A sisak tetejéről mind egyfelől mind másfelől lefolyó különféle színű foszlók a pajzsnak mindkét oldalát szépen körülveszik és megékesítik. Ez volt a Tordára telepített ág nemesi címere. Ezeken kívül a család többi tagja még többféle címert is használt az idők folyamán, de a legáltalánosabban használt az úgynevezett hattyús címer, amelyet a család martonosi és szombatfalvi ága a mai napig is használ.
A II. címer leírása a következő: sárga szegélyű, piros alapú tojásdad pajzs bal oldala közepétől két zöld pólya megy ki, egyik jobbra felfelé, a közepén feldomborodva, a másik egyenes vonalban jobbra lefelé, a pajzsot három egyenlőtlen részre osztva. A szalagok között lévő legnagyobb téren ferdén álló arany marqis koronában hattyú áll, csőrében tollat és kardot tartva. A pajzs tetején váll- és fejpáncél. A pajzs felett és oldalában lótuszlevelek, váltakozva fehér és piros. Legfelül egy arany marqis koronában kontyos hattyú áll. Ezt a címert Báthory István lengyel király adományozta Gálffy Jánosnak, 1577. március 14-én. A király az oklevelet Krakkóból 1577 tavaszán külön futárral küldötte meg Gyulafehérvárra, hogy Báthory Kristóf – a király öccse és a fejedelmi székben utóda – ünnepélyesen adja át Gálffy Jánosnak."i. m.
Báthory István lengyel király hangsúlyozza a család ősi nemes „jeles” származását. Az okiratban magyarázta a címerben látható két pólyát, így ír: „azt a háromszögletű keresztben két vörös részre osztott pajzsot, melynek felső része – mely új járulékból áll – egymástól keresztben egyenlően távolálló két fehér vonalat vagy vonást bír, vagyis a Maros és Aranyos folyókat a Te családod szülőföldjét öntözik… stb.”i. m.
Az adományozott címer szövege latin nyelven íródott, magyar szószerinti fordítása a következő:
„Mi, István, Isten kegyelméből Lengyelország királya Litvánia, Moszkovia, Livonia stb. nagyhercege, Erdély fejedelme, neked, hívünknek, kocsárdi Gálffy Jánosnak, nagyságos Báthory Kristóf úr, Erdély vajdája és a székelyek grófja stb. tisztelt testvéreink titkárának és tanácsosának üdvözletünket és királyi kegyelmünket küldjük.Amiképpen nagy különbség van kiválóság ama megnyilvánulásai között, melyek az idő rövidségével elenyésznek, de azok között, amelyek az örökkévalóságnak biztatnak, éppúgy az emberek között is van valami különbség tudásukat illetően. Egy részük ugyanis, akik az erény meredek ösvényén a legnagyobb dicsőségre jutni törekszenek, nagyobbakra és biztosabbakra vetik tekintetüket, más részük viszont legkevésbé sem emelik magasabbra, megelégedve a természet középszerűségével, de mindig megtartja ugyanazt a középutat, melyet egyszer maga elé kitűzött. Ezek nem becsülik sokra fejedelmeknek róluk alkotott véleményét, nem törődnek az utókorral, hogy az őket örök dicsőségbe helyezze. Minthogy ezek a dicsőséghez vezető utak különbözőek, te inkább azt akartad magadnak választani, mely göröngyös és meredek, legszebbnek tartva az utókor előtt is dicséretben és dicsőségben élni. Minthogy ugyanis, különben is, jeles nemzetségtől származva, nem viselted el, hogy azok közé a határok közé bezárassál, és még nagyobbakra törsz, először a nemzetségedet az emberiség tudományával műveled ki, végül ezekkel, mintegy támaszokkal a legsúlyosabb ügyek intézése felé fordultál, hogy áttörve a nehézségek korlátait, erényeddel oda juss el, ahonnan mint valami forrásból az erény jutalmát merítsd. Ez neked valóban nagyon szerencsésen ütött ki, mert te kezdettől fogva olyannak mutatkoztál, hogy jónak láttuk, hogy nekünk tisztelt testvérünkkel együtt, téged erényed miatt díszítenünk és gyarapítanunk kell. Ezért, hogy neked és a hozzád hasonlóknak a jövőben ne hiányozzanak, a jeles dolgok elérésére szolgáló ösztönzések, miután az Isten ajándékából Erdély fejedelemségéből e híres királyságunknak, Lengyelország királyi ormára emeltettünk, jónak láttuk, hogy a te nemességednek öröklött címerét neked és az örököseidnek és mindkét nembeli utódaidnak a következő módon gyarapítsuk, és megadjuk azt a háromszögletű, keresztben két vörös részre osztott pajzsot, melynek felső része, mely új járulékból áll, egymástól keresztben egyenlően távol álló két fehér vonalat vagy vonást bír, vagyis a Maros és Aranyos folyókat, melyek a családod szülőföldjét öntözik, mindkét részről a lakosok jólétének, és gyönyörűségének képét mutatva, az alsó részben pedig különböző drágakövekkel ékes királyi koronára támaszkodó hattyú van. Ez az örökségi címer a tied. A pajzsra rá van helyezve egy sövényszerű koronával övezett lovas sisak, amelyen hasonlóképpen rajta áll a hattyú, miközben a sisak ormáról innen és onnan fehér és vörös színű szalagok a pajzs széle körül lefolynak, amiképpen az a levelünk elején a festő művészi kezével és alkalmazott szinekkel ki van fejezve. Ez a te erényeidnek, ha buzgón mérlegeled, kiváló emléke. Azoknak a madaraknak ugyanis, amelyek a folyóknak örvendeznek, a hattyú fejedelme: ez a józanságot, mértékletességedet és hűséget jelképezi. Ez a címer teljes joggal téged illet meg, mert erényeid kedvességét, tehetséged fényét, az ügyek intézésében a legnagyobb hűségedet, józanságodat, buzgalmadat, minden részletében ehhez hasonló életedet fejezi ki és ábrázolja. Ezért elhatározzuk, hogy a jövőben te, gyermekeid, és mindkét nembeli valamennyi utódait ezt az általunk mondott címert, a magyar királyság és Erdély többi, címerrel bíró nemeseinek szokása szerint bárhol, csatákban, lándzsajátékokon, lovagi játékokon, párbajokon, párviadalokon, sátrakon, és minden más katonai és nemesi gyakorlaton, nemkülönben jelvényeken, zászlókon, függönyökön, gyűrűkön, házakon, sírokon és általában bármilyen dolgoknál, és hadmeneteleknél, a tiszta és igaz nemesség címével, amellyel azt akarjuk, hogy te és a te összes, mindkét nembeli utódaid mindenki és egyazok által, bárminemű korú, helyzetű, méltóságú és kiválóságú emberek legyenek is, feldíszítetteknek mondassatok, neveztessetek, tartassatok és vélessetek bírni, hordani és viselni a minden tisztességgel, mentességgel, kiváltsággal és előjoggal, amelyekkel Magyarország és Erdély többi nemesei és vitézei, szokás alapján és jogszerint élnek, ti is hasonlóképpen mindig élni, örvendezni tudjatok a mi levelünknek, melyre rá van függesztve a mi titkos pecsétünk erejével és tanúságával. Kiadatott nemes Berzeviczi Márton aranysarkantyús vitéz a mi erdélyi tanácsosunk, és alkancellárunk keze által Bydgoszcz várunkban, az úr ezerötszázhetvenhetedik évében, uralkodásunknak pedig az első évében, március hó tizenegyedik napján.
István király s.k.
Berzevitzi Márton s.k.”
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban is szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: