Címerhatározó/Horvátország címere

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Horvátország címerével foglalkozik.

Horvátország címere a Fojnicai címerkönyvben

A címer ábrája a Címerhatározó kulcsában:→Címerhatározó/EGY/K/eka

Úgy tűnik, hogy Horvátország szabályos címere az ötször öt mezővel sakkozott pajzs volt. Ez a címer 1525-ben tűnik fel II. Lajos egyik érmén.

Horvátország címere 1868-1918 között.

A címer története

András herceg szlavón verete CNH 197

András herceg szlavón verete CNH 203

Szlavón eredetre valló II. András korabeli denár CNH 190

Szlavón eredetre valló II. András korabeli denár CNH 303

Az ún. "illír" címer (kétféle lehetséges változatban), a későbbi II. Endre magyar király horvát és dalmát hercegi idejéből (1197–1204), az általa veretett báni dénárról. Sohasem lett Horvátország hivatalos címere, de egyes romantikus horvát történeti nézetek, az ún. illír mozgalom ebben látta a legkorábbi horvát címert. Hagyományosan vörös alapon képzelték el, az ún. Háromegy Királyság Josip Jelasics által meghatározott zászlajának színe alapján.

Horvátország címere a 14-15. században, mely később Dalmácia címere lett. Horvátország címereként szerepel Gelre herold címerkönyvében, Ulrich von Richental címerkönyvében és a konstanzi zsinatról szóló Wernigerode címerkönyvben (1486–1492). Első hivatalos használata I. Lajos király és lánya, Mária királynő személyes címereihez kapcsolódik. Eredetileg vörös alapon három balra forduló leopárdfejként ábrázolták.

Horvátország címere a késői 15-16. századtól. Először 1495 körül jelenik meg Innsbruckban, I. Miksa császár fővárosában. 1525-től lett Horvátország hivatalos címere a magyar királyok tartományainak címerei között. [Itt hegyezzük meg, hogy a sakkozott motívum megtalálható már Alsáni Bálint bíboros 1380-ból való pecsétjének a címerében, egy bal oldali teleken. Ugyancsak egy sakkozott felső mező található az Alsániakkal rokon Makrai Benedek címerében 1413-ból. (Sz. L.)]

Horvátország címere Osztrovica várából, I. Lajos magyar király korából, 1347 körül, mely később Dalmácia címere lett
I. Miksa császár "horvát igénycímere", 1495 körül, egy innsbrucki épületen
Horvátország címere Ludovik Perović (+1491) senji sírkövén. A horvát címer legrégibb ismert előfordulása.
Horvátország zászlója a portugál Jorge de Aguiar térképének részletén, 1492
Horvátország címere 1495 körül, egy innsbrucki épületen
Horvátország címere 1527-ből, az egyes horvát főurak által január 1-jén aláírt cetinvári oklevél pecsétjéről, melyben kifejtik, hogy jogukban áll a legfontosabb horvát ügyek irányítására, beleértve a királyválasztást, függetlenül a magyar országgyűléstől, majd I. Ferdinándot ismerték el horvát királynak. A szalvón nemesség 1527. január 6-án elhatárolódott ettől a választástól és Szapolyai Jánost ismerték el királynak.
Részlet Jacques Francquart: Pompa fvnebris Alberti Pii Austriaci", Brussels, 1623 című művéből
Szlavónia, Horvátország és Dalmácia egyesített címerének első ismert példája a Budor címerben 1610

Irodalom: Hugo Gerard Ströhl: Oesterreichisch-Ungarische Wappenrolle

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

Címerhatározó