Címerhatározó/Jász-Kun Kerület címere

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Jász és a Kun Kerületek címerével foglalkozik.

---

I. Lipót 1705-ben 500 000 rhénes forintért az egész Jászkunságot minden földjeivel, városaival, rajta levő emberrel, állattal együtt elzálogosította, illetve eladta a Német Lovagrendnek. Ebbe a törvénytelen eljárásba a jászok és kunok nem nyugodtak bele és hosszú ideig tartó küzdelmet kezdtek ősi jogaikért. Mária Terézia uralkodása első éveiben beleegyezett abba, hogy 500 000 forint váltságdíjért visszaválthassák saját birtokaikat, amellett kötelezniök kellett magukat arra, hogy saját költségükön 1000 huszárt állítanak ki.

A hármas (Jász, Nagykun, Kiskun) kerületek főkapitánya a mindenkori nádor volt. Ilyen főkapitány volt néhai József nádor — a ma élő József kir. herceg, tábornagy nagyatyja is. A kunok ma is büszkén és szeretettel őrzik emlékét.

Meg volt a maguk külön vezetősége és ítélőszéke és külön jogszokásaik, amelyek közül nem egy ma is csak a kunokra vonatkozólag érvényesek. A kiskunok kerületi kapitánya Kiskunfélegyházán székelt. Pest vármegyét 1872-ben történt egyesítették a Kiskun kerülettel.

Kiskun-kerület

A Kiskun-kerület címere. A kiskunok kiváltságlevelében lévő egykori rajz.

Kun vitéz. A Kiskun Kerület címere BKMÖL IV. 504. A Kiskun Kerület Kapitánynak Protocolluma 1727-1761.

• 
  Kiskun kerület zászlaja
• 
  Kiskun kerület zászlaja
• 
  IV. (Kun) László. Rajz a Kiskun Kerület XVIII. sz-i jegyzőkönyvében. A felirat III. Lászlónak nevezi.

• Irodalom:

A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

• Címerhatározó, Pest megye címere