Címerhatározó/Ljeszek címere
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Ljeszek címerével foglalkozik.
A falu címere három fennmaradt pecsétről ismert.
A legrégibb nagyjából a 18. század közepéről való, mely ma az Árva várában működő Árvai Múzeumban található. Ezen Szent Margit látható, aki valószínűleg a falu templomának védőszentje is volt.
Egy másik pecsét a 18. század második feléből való, melynek körirata latin. A harmadik pecsét 1846-os, magyar körirattal. Ezen pecsétek alapján a falu mai címere: ezüst alapon Szt. Margit fehér ruhában, arany-vörös köpennyel.
A kezében tartott kereszt, a glória és a cipője arany. A jobb lába alatti láncra vert sárkány és a lánc fekete, ezüst nyakörvvel. A falu 1991-ben vette fel a védőszentjét a címerébe.
A falu zászlója négy vízszintes, azonos szélességű fehér-vörös-sárga-fekete sávból áll. Az oldalak aránya 2:3, két bevágásban végződik.
A falu 1774-től használt saját pecsétet, mely a szabad bíróválasztással függött össze, amikor véget ért a Lieszkovszky család ljeszeki ún. örökös soltészségének rendszere. Ez királyi határozat alapján szűnt meg, mert gátolta a falvak további fejlődését. A szoltészok gyakran gondolták úgy, hogy a falvak földesúri függősége egyben a soltészoknak törtét alávetését is jelenti és magukat az urak és a jobbágyok közti közvetítőknek és a jobbágyok képviselőinek tekintették. Egészen addig is elmentek, hogy az urbáriumi kötelezettségek részét képező egyes robotfajtákat a saját birtokukon maguknak követeltek. Ilyen módon a soltészok Ljeszekben is összetűzésbe kerültek a faluval, amely ezért két részre, két soltészi család embereire szakadt. Az egyik két, a másik tíz mezőn gazdálkodott. A falu pecsétjének latin körirata SIGILLUM/POSESS/SIONS volt, melyből hiányzik Ljeszek neve, mert a [valószínűleg vándor] pecsétvéső ennek már nem hagyott helyet. A pecsétmező közepén Szt. Margit, a falu védőszentje látható. A település ekkor egyházilag még nem volt a trsztenai parókiához. Amikor Ljeszekben új templomot építettek (1811-18) és ennek védőszentjéül Szent Mihályt választották, ez az esemény nem hagyott nyomot a falu pecsétjén. A településnek tehát három pecsétje volt. Az utolsó 1846-ban készült, amelyen nyilvánvalóan Szt. Margit látható, aki felhőkön térdel. A falu legrégibb pecsétjén a pajzs ezüst, Szt. margit ruhája fehér, a vállán arany-vörös palásttal. A kereszt, a glória és a cipője arany, a sárkány és a lánc fekete, a nbyakörv ezüst. Ezt a pecsétet 1820-ig használták.[1]
- Irodalom:
A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: