Címerhatározó/Lotharingia címere

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Lotharingia címerével foglalkozik.

Lotharingia és melléktartományai 1508-ban

A tartomány címerének ábrája a Címerhatározóban még nem szerepel.

Magyarország címerében előfordul a Habsburg birodalom címerének részeként.

A lotharingiai uralkodócsalád 1444-ben jött létre, Yolande d'Anjou, Lotharingia hercegnője és II. Lotharingiai Ferri, Vaudemont grófjának házasságával. A 17. század óta a család történészei kísérletet tettek arra, hogy a hercegek eredetét Godefroi de Bouillon-tól, Jeruzsálem királyától vezessék le, és a lotharingiai alerionokat is vele hozták kapcsolatba. A lotharingiai hercegek az Elzászi-házból származtak (Maison d'Alsace) és a három alerionnal díszített harántpólyát először Ferry de Lorraine (1143-1207) használta. Az ún. lotharingiai kereszt Magyarországról származik. Az Anjou-ház fiatalabb ága (magyar rokonsága által) ezt a zászlóján viselte. Anjou René fehér kettős keresztet vitt a király után roueni bevonulásakor. Fia, Kalábria hercege 1465-ben fekete kettős keresztet viselt. II. René, lotharingia hercege viszont a zászlaján arany kettős keresztet használt a Burgundia elleni háborúban és az utódai is ezt használták.

A spanyol örökösödési háború alatt a franciák elfoglalták a lotharingiai hercegséget, de Lipót József tovább uralkodhatott. A lengyel örökösödési háború után fia és utóda, Lotharingiai Ferenc 1737-ben kénytelen volt lemondani a hercegségről, cserébe a toszkánai nagyhercegségért. A franciák csak úgy egyeztek bele házasságába Mária Teréziával, ha lemond lotharingiai trónigényéről. Őt követően Leszczynski Szaniszló, volt lengyel király lett az utolsó lotharingiai herceg, akinek halála után a tartományt Franciaországhoz csatolták.

I. Ferenc (1708-1765), Lotharingia hercege. Boglárpajzs: Lotharingia és Toszkána, 1. Magyarország, 2. Nápoly, 3. Jeruzsálem, 4. Provence régi, 5. Anjou, 6. Geldern, 7. Jülich, 8. Bar
1608-ban a lotharingiai gárda íjászainak trombitása a zászlón ugyanazt a címert viselte, mint az előző, de a boglárpajzsban csak lotharingia címere látható
A Vaudémont grófok és Mercœur hercegek lotharingia nagycímerét viselték, kék tornagallér mellékjeggyel (fr: brisure) a kiscímeren
A Guise hercegek nagycímere: 1. Magyarország, 2. Anjou-Szicília, 3. Jeruzsálem, 4. Aragónia, 5. Anjou, 6. Geldern, 7. Flandria, 8. Bar. A boglárpajzsban Lotharingia, rajta vörös tornagallér. A d'Aumale hercegek címere: 1. és 4. Lotharingia, 2. és 3. Bourbon.
A d'Elbeuf hercegek mellékjegye a Lotharingiai-Guise címer vörös keretben
A Mayenne hercegek címere: 1. és 4. a Lotharingiai-Guise címer, 2. és 3. mező négyelt, az 1. és 4. mezőben a francia liliomok arany-vörös fogazott keretben (Ferrara), a 2. és 3. kék mezőben ezüst sas: aranykoronás, arannyal fegyverzett (Modena)
A d'Harcourt, de Lillebonne, d'Armagnac és de Brionne grófok, a d'Elbeuf hercegek leszármazottai, a de Marsan grófok, Pons urai, a d'Armagnac grófok mellékágának címere: Lotharingiai-Elbeuf címer, a keretben 8 bizánci.

Irodalom:

Külső hivatkozások:

Lásd még:

Címerhatározó