Címerhatározó/Mészároscéhek címere

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a különféle települések mészároscéheinek címerével foglalkozik.


Győri mészároscéh szerkesztés

 
A győri mészároscéh pecsétlenyomatának számítógépes rekonstrukciója (Somogyi András)

 

A Győri mészároscéh pecsétje, 1570, Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

A szervezet első eredeti emléke. A pecsétlő szára vas, felül csapolt, vágott élű négyzetes hasáb. A nyaknál az oldallapok vonalát követő tört-vonalú gyűrűzéssel ellátott kovácsmunka, a kerek talphoz az éleknek megfelelő, ívelt bordázat fut. A nyomólap ezüstből készült. A háromágú levélkeret alatt tekert végű szalagban fut a magyar nyelvű pecsétszöveg: „DEORIMEZA ROSOK PECHIETI”. A pecsétmezőben ovális, csavardíszes kartusban indadíszes — ún. „damaszkolt” — felületen ökröt taglózó mészáros képe, alul húsoló-bárd. A naturalisztikus címerkép a szakma jelvényeinek későbbi korszakát jelzi. A heraldikusabb megfogalmazású ökörfejes mészáros-jelvény korábbi pecsétekről ismert. A címermezőben szereplő „1570”-es évszám nem kötődik ismert céhprivilégiumhoz. Gecsényi Lajos kutatásaiból tudjuk, hogy a győri mészárosok 1581-ben kértek — a pozsonyi céhtől — szabálymintát, korábbi, 1567-ben tűzben pusztult céhlevelük pótlására. (Gecsényi 2008, 96.) A gyűjteményünkben lévő pecsétnyomó nyilván egy korábbi helyett készült és maradt használatban az újabb szabályzatok kiváltása után is.

[1]

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

 

A győri mészároscéh zászlója, 1782, Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

Az 1782-ben csináltatott példány német nyelvű zászlószövege alapján az 1628-ban szabadalmazott várbeli mészárosokhoz kapcsolható. Kiváltságlevelüket Hannsz Breiner (Prainer János) főkapitány adta ki. A vörös színű, nagyvirágos szövésmintával díszített anyagot ráfestett, hullámvonalban húzódó leveles ágszegéllyel és virágcsokrokkal dekorálták. A címerek a rúd mellett, egymás alatt helyezkednek el. Felül a pólyás, koronás birodalmi címer kétfejű sasos eleme, mellén az osztrák uralkodóház vörös pólyás címerével ovális medalionban. Alatta azonos pajzson a magyar koronás címer levélkoronás ábrája. A zászlókép két oldalán mesternevek aranybetűi és a két részre osztott évszám számjegyei szerepelnek. Felirata: A oldalon: bal oldalon: „Stephan / Raitsch / Zechmaister /17”; jobb oldalon: „Michael / Petrotzi / Zechmaister / 82.”; alul: „1 buch mose 22 w 11”; B oldalon: bal oldalon: „Paul / KopFF / Iohan / RottFischer /17”, jobb oldalon: „Georg / Fiscbach / FLeischacKer / mitmeister / 82”. A céhzászló szentképei felül karéjosan domborodó, alul lekerekített sarkú, homorúan ívelt kivágású aranykeretbe foglaltattak. Az A oldali zászlókép Ábrahám áldozatát mutatja be. A kép német nyelvű aláírása pontosan megnevezi tárgya bibliai forrását: „1 buch mose 22 w 11”, azaz Mózes I. könyve 22. részének 11. szakaszában leírt jelenetről van szó, arról a drámai pillanatról, amikor a gyermekét, Izsákot feláldozni kész Ábrahámot a hűségéről meggyőződött Úr, a felhők közül előbukkanó angyal által megállítja cselekedetében, aki (ti. az angyal) jobb kezével megragadja Ábrahám kést tartó kezét. A kép rendkívül dinamikus, a késével Izsák összegörnyedt teste felé fordult, de fejével már az Úr angyalának szózatára figyelő Ábrahám mozdulatát a lepel lebbenő szárnyai teszik lendületessé. A kép jobb szélén lévő összeborult fatörzsek között már felsejlik a majdani áldozati állat alakja is. A mészárosmunka számára ez a tartalom jelenthette a szakmai párhuzamot, mely a zászlón való megfogalmazását indokolttá tette. A B oldali kép a céhpatrónust, Szent Lukács evangélistát ábrázolja. A védőszent attribútuma, az ökör miatt terjedt el a mészároscéhek körében. A bibliai hagyomány és ikonográfiai gyakorlat ellenére zászlónkon ősz szakállú öregként jelenik meg. Szokásos attribútumai már előírásosak, jobbjában a könyv, bal kezében – mely egy rövid szarvú ökör fejére támaszkodik – a toll szerepel. Felhőkből képzett trónusát vörös leplének dúsan redőzött szövete borítja.

[2]

Irodalom:

Külső hivatkozások:


Győr megyei mészároscéh szerkesztés

 
A pecsét lenyomatának számítógépes rekonstrukciója (Somogyi András)

 

A Győr megyei mészároscéh pecsétje, 1713, Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

Enyhén hasasodó, vágott élű hasáb alakú, dúcra forrasztott kör alakú, sárgaréz nyomólappal készült. A levélkoszorús keret alatt vésett gyűrűben kapott helyet a latin nyelvű körirat: „SIGIL(l)VM CEHE LANIONVM IN COMITATV IAVRI(ensi)”. Ide került az évszám is: „1713”. A kör alakú mezőben kerektalpú pajzsra helyezett ökörfejes címer, fölötte hét-ágú csillaggal, balról hasító-, jobbról húsolóbárddal. A pajzson nyitott ötágú korona.

[3]

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Irodalom:

Külső hivatkozások:


Kassai mészároscéh szerkesztés

   

A kassai mészároscéh régi pecsétje (XV.század)

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel

Irodalom:

Külső hivatkozások:


Körmendi mészároscéh szerkesztés

 

A körmendi mészáros céh ónkannája, 1726

Irodalom:

Külső hivatkozások:


Nyitrai mészároscéh szerkesztés

 

A nyitrai mészároscéh címere, 1585

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel

Irodalom:

NOVÁK, Jozef – ŠVEC, Ján: Cechové znaky. Bratislava: Mladé letá, 1975

Külső hivatkozások:


Székelyudvarhelyi mészároscéh szerkesztés

 
A székelyudvarhelyi mészárosok céhbehívó táblája (XIX. század)

 

A székelyudvarhelyi mészáros címer az 1809. évi céhszabályzaton

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

MÉSZÁROS CÉH. Az 1630-ban megalakult céh pecsétnyomója elveszett, de ismerjük a lenyomatát. A vörös viaszban megfigyelhető ovális lenyomat függőlegesen mért átmérője 40 mm, rövidebb átmérője 35 mm. Az 1824. szeptember 22-i iraton csak részben látható felirata: SIGIL[UM] :CZEHE : LA NIONUM : OPP[IDI] : SZ : ... HELI : 1809 : A pecsétmezőben hosszú szarvú, magyarszürke ökörfej látható, jobb oldalán egy szúrókés, bal oldalán egy szegekkel kivert nyelű tagló vagy bárd, alatta egy kétkarú, felfüggeszthető vásári mérleg van. A pecsétnyomón lévő vésetek teljesen megegyeznek a céh 1809. április 6-án kiállított szabályzatán lévő képpel. Ott a pergamen lap felső részén Erdély címere, két oldalán a szék és a város címere, a lap alján díszes kartusban a mészáros „címer” látható.

Természetesen nem címeradományozás történt, de az oklevél rajzolója is, és az udvarhelyi mészárosok is tudatában voltak annak, hogy az ábrázolás a mesterségük, a céh címere.

A céh 1860. március 18-án keletkezett szabályzatának 77. §-a szerint: „Czéh Láda. A Czéh gyűlések és a választmányi ülésezések jegyzőkönyvei, a bezárt számadások, a Czéhek által vezetendő lajstromok, s az erre vonatkozó okiratok, a hatóságok rendeletei, a Kereskedelmi- és Ipar Kamara átiratai és minden levelezések, valamint a Czéh pecséttye, a Czéh ládájában és biztosított helyiségben tartatnak, az 1-ső főnök felügyelete alatt”. A mészáros céh 1865. július 30-án készült újabb szabályzatának 78. §-a szerint a céhpecsét körirata „Sigil : Czehe Lanionum oppidi Sz. Udvarhelyi 1809”. Ezzel ellentétben az iraton lévő lenyomat egészen más pecsétnyomóra vall. Körirata: „A. Sz. Udvarhelyi ... Mészáros Czéh Pecsétje”. A pecsétmezőben mészáros címer, két, keresztbe tett bárd fölött ökörfej látható, felette lebegő ötágú koronával. A fej két oldalán megosztva az 1848-as évszám.

Zepeczaner Jenő: SZÉKELYFÖLDI CÉHPECSÉTEK. Acta Siculica 2011, 409–424.

[4]

Irodalom:

Külső hivatkozások:


Veszprémi mészároscéh szerkesztés

       

A veszprémi mészároscéh pecsétjei 1781-ből

A veszprémi mészárosoknak 4 magyar köriratú pecsétjét ismerjük. Az első valószínűleg még a XVII. századból származik, a másik 3 az 1781-es évszámot viseli. A mészáros mesterséghez kezdetben valamennyi húsállat levágása hozzátartozott. Magyarországon azonban a mészáros szó főleg a szarvasmarhák levágásával foglalkozó mesterséget jelentette, a kisebb húsállatok, így elsősorban a sertések levágását még a városlakók is maguk végezhették, mert csak a XIX. századi elején alakul ki a sertésvágók mestersége a hentesipar, melynek még latin neve is (penesticus: házból kikerülő, háztáji) arra utal, hogy otthon végzett falusi tevékenységből vált külön mesterséggé.

A mészáros mesterség legrégibb, ősi jelvénye a szembe néző ökörfej. Ez látható a „WESZPREMI MÉSZÁROS KOMPÁNIA" 1781. évi rézpecsétjén (185. kép). A másik régi középkori, vallásos, szimbolikus mészáros jelvény, a Krisztust jelképező húsvéti bárány, az Isten báránya jelenik meg a céh XVII. századi egyszerű rézpecsétjén a keresztes zászlóval (186. kép). A kettő kombinációját mutatja egy másik nagyobb pecsétjük ugyancsak 1781-ből, amelyen kerektalpú címerpajzsban szembe néző ökörfej szerepel, a pajzs fölött pedig a húsvéti bárány (187. kép). A harmadik mészáros jelvényt, a keresztbe rakott mészáros taglót és tarjázó bárdot is magában foglalja a negyedik, rézlappal ellátott legnagyobb vaspecsétnyomójuk (188.kép).

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.

[5]

Irodalom:

Külső hivatkozások:


Rövidítések

Lásd még: