Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Sándor családok címerével foglalkozik.


szlavniczai Sándor

szerkesztés
 
szlavicai báró Sándor Gáspár címere a pozsonyi ferences konvent protocollumából, 1710-1763

 

A Sándor család bárói címere

"Kútfőkkel a XIV. századtól igazolható Trencsén vármegyei nemes család, amely Slavnicza településről vette előnevét. Sándor Móric 1835-ben vette nőül herceg Metternich ausztriai államkancellár leányát, Leontinát. Metternich Kelemen ausztriai külügyminiszter 1827-ben nyert indigenátust (1848 előtt a magyar honosság [nemesség] elnyerése külhoni részéről). A Sándor család ősi címere csücskös talpú címerpajzs kék mezejében zöld talajon a jobb oldalon magas szikla emelkedik, amelyből három vörös rózsa emelkedik. A szikla mellett szürke hím szarvas hátulsó lábain ágaskodik, három lábával felfelé lép, a negyedikkel még a zöld talajon áll, az egyik rózsát szájához kapva. A pajzs feletti zárt címersisak aranykoronájából szintén ugyanilyen szarvas emelkedik, szájában leszakított vörös rózsát tartva. A címertakarók jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös színűek. A bárói címeren a címerpajzsra bárói aranykoronát illesztettek, felette áll az aranykoronás címersisak. A grófi címerben a szarvas hármas hegyen nyugvó aranykoronából emelkedik ki, s nyaka nyílvesszővel van átütve, szájában pedig tölgyfagallyat tart. Ez utóbbi látható az egyesített címerben is. Az egyesített címer hasított, jobb oldali mezejében a Metternich család eredeti címerének egy része látható. Az eredeti címer hasított háromszögű pajzs jobb oldali ezüst mezejében vörös görög kereszt, bal oldali kék vagy vörös mezejében pedig három (kettő fent, egy alul), eredetileg (az egyesített címerben szürke) ezüstszínű gyöngykagyló." (Fejér lev.)


  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[1]

[2]


csíkszentmihályi Sándor

szerkesztés
 
 
A Sándor Imre által használt ex libris

 

Ősrégi székely család, mely az 1569-iki összeírásban is mint primor szerepel. Ősi fészke Csíkszentmihály, azonfelül bírt Vacsárcsiban, Felső-Torján, Csík-Taploczán stb. Elterjedt a család Kolozs és Maros-Torda vármegyékbe is, hol szintén nagybirtokosok. Első kimutatható őse az 1411-ben született János, ki Hunyadi János erdélyi vajda főudvarnoka volt. Fiai közül Mihály Csík-Gyergyó és Kászon főkapitánya volt, s 1479. okt. 13-án a kenyérmezei ütközetben esett el. A családot a másik fiú, János vitte tovább. Ennek fia István 1493-ban Ali bég ellen harcol, 1496-ban Vlad moldvai vajdát Ulászló hűségére hajtotta. Ennek fia II. Mihály 1554-ben a székely elégületlenek követe I. Ferdinándhoz.

Címere: Arany pólyával vágott tojásdad pajzs, felső kék mezejében törökfejes kardot tartó páncélos kar könyökhajlásában kettős arany kereszt, az alsó vörös mezőben zöld gyepen kiterjesztett szárnyú gólya, jobb lábában levelet tart. A pajzson liliomos korona. (forrás: Magyar nemzetségi zsebkönyv. Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, Budapest 1905)


A család leszármazottja Sándor Imre, a Genealógiai Füzetek szerkesztője.

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


Rövidítések


Sándor 1622

szerkesztés

 

Sándor György 1622. július 6., Pozsony II. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Nykos Anna, gyermekei György, Anna, testvére István

P 681 Thaly cs. lt. évr. 1622

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[3]


Rövidítések



Sándor 1717

szerkesztés

 

Sándor János 1717. július 14., Bécs III. Károly címer általa: felesége Berki Erzsébet, fia János

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[4]


szakolczai Sándor

szerkesztés

 

szakolczai Sándor Ferenc címere, Ferenc József, 1914

  • Irodalom:


Külső hivatkozások:

Rövidítések


Lásd még:


A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs