Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Szürtey család címerével foglalkozik.


"Közös czímer-adományt nyertek... 1418. márczius 19-én [Konstanzban] Csapi András, a (Gál) Széchyek, Szerdahelyiek, Szürteyek, Soósok és Bocskayak." (Bárczay 18. l.)

A mára kihalt család, az Árpád vezérrel érkezett Baksa nemzetségből származik. Ősi birtokuk Szürte, Ungvár mellett található. A Baksák első híresebb tagja IV. Béla király idején élt Simon ispán, akinek hat fiától a Szürthey mellett számos ismert család - köztük a Bocskai is - származtatja magát. E Simon ispán nevéhez fűződik a Regéci vár alapítása. Bátsmegyey Ferenc, Vas megyei alispánnevű dédanyja volt az 1500-as évek második felében élt szürtei Szürthey (másképpen Zrittey) Julianna, akinek apját Zsigmondnak hívták. Hála Nagy Iván munkásságának, a családfa ezen ága, a fent említett Julianna "ősanyától", tehát az 1550-es évektől, egészen a XIII. század közepéig folyamatosan követhető.

A Szürtheyek ma ismert címerét 1414-ben Zsigmond királytól kapták. A nemzetségből származó több család (Chapy, Bocskai) is kapott velük együtt akkor ilyen címert. A pajzsot körülölelő, saját farkába harapó sárkány pedig arról tanúskodik, hogy a címer viselője a Sárkányos Társaság, Zsigmond lovagrendjének tagja volt.[?] [1]

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még: