Címerhatározó/Bácsmegyey címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Bácsmegyey, Báchmegyey családok címerével foglalkozik.
párisi és nagybátsi Báchmegyey
szerkesztés
A "nagy-bátsi" előnév 1560. május 21-én fordul elő először Nádasdy Tamás nádor egyik adománylevelében, a "párisi" 1583. április 28-án II. Rudolf király Markusóczfalvát adományozó okiratában, a "párisi" és "nagy-bátsi" előnév együtt 1663. július 20-án egy egyezséglevélen. A család nevét a 16. században ch-val, a 17. századtól kezdve ts-sel írják. Régi birtokadományos család, eredetileg Báchy (Bátsy) volt a nevük. Bátsmegyey Katalin volt Tötösy Erzsébet édesanyja. Katalin apja pedig Bátsmegyey János, akinek Hahóton volt birtoka. Ezt örökölhették meg a Thordayak. A kapcsolat onnan adódhatott, hogy a Bátsmegyeyeknek Pozsony vármegyében is voltak birtokaik. Báchmegyey Simon az 1550-es években Szigetvár alkapitánya volt, Ferenc pedig Vas megyei alispán a 17. század végén. Díszes síremléke a sorokpolányi templomban ma is látható.
Szinte biztosan a 108 nemzetség valamelyikéből eredeztethetők, de a XVI. sz. előtti nyomokra nem sikerült bukkanni. A griffes címer alapján a Tomajra gyanakodhatunk.[1]
- Irodalom:
- Külső hivatkozások:
Bácsmegyey 1598
szerkesztés
Nyulásziné:
Bácsmegyey (Bachmegjenij) János 1598. március 31., Prága I. Rudolf címer
R 64
MNL OL:
HU-MNL-OL-R 64-1.-90.[3]
Rudolf - magyar király, Prága, 1598. 3. 31., magyar nemesség megújítása, címer Bácsmegyey János (Ioannes Bachmegieij) részére.
Címerleírás: Scutum videlicet militare erectum rubri coloris, campo viridi in fundo stratum, cui integer miles armis per totum ad instar cathaphracti indutus, atque in dextrum scuti latus conversus insistere, ac laeva manu lumbis iniecta, dextra mucronem nudum capulotenus fortiter apprehensum erecte tenere cernitur. Scuto impositam galeam militarem apertam, regio diademate, alterum militem armatum, priorique conformem, ac laeva manu caput turcicum tiara redimitum cruoreque madens tenentem, dextra vero mucronem nudum vibrantem producente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc rubri et albi, illinc aurei et coelestini colorum, in scuti extremitates sese diffundentibus, illudque decore adumbrantibus. - Van címerfestmény - - kopott, az ezüst megfeketedett - A magyar címer jobb mezője vörös alapon három ezüst pólyát mutat. A sisakdísz sasszárnyai jobboldalt arannyal és vörössel, baloldalt ezüsttel vagy feketével és arannyal vágottak.[4]
- Irodalom:
Áldásy I. No. CXL.
A Magyar Országos Levéltár címereslevelei. Szerk.: Kollega Tarsoly István–Nyulásziné Straub Éva. CD-ROM. Budapest, 2000.
Nyulásziné No. 304
- Külső hivatkozások:
Lásd még: