Címerhatározó/Határozói kulcs

Ch
Hat. kulcs
EGY (I.)
E (II.)
T (II.)
OSZ (I.)
Mutató

CímerhatározóHatározói kulcs

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsainak kezdőlapja. Az első eldöntendő kérdés (a címerhatározás I. lépése), hogy a meghatározandó címer egyszerű (EGY), azaz osztatlan vagy osztott (OSZ), összetett-e?

I. lépés: A címer egyszerű vagy osztott
Step I: The given (unknown armiger's) arms can be
Simple (undivided) (EGY) Go→ or Composed (divided) (OSZ) Go→
(Definitions see below)

Alternatively, use the Index → for keyword search

Vissza←

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs

I. lépés
Egyszerű címer (EGY) →Tovább Osztott címer (OSZ) →Tovább
A keresett címer pajzsa egyszerű, osztatlan (EGY)

→Tovább

Vissza←

A keresett címer pajzsa osztott vagy összetett (OSZ)

→Tovább

Vissza←

I. lépés
Egyszerű címer (EGY) →Tovább Osztott címer (OSZ) →Tovább
Egyszerű, osztatlan pajzsok példái
(jórészt címerábrák nélkül)

Osztott és összetett pajzsok példái
(jórészt címerábrák nélkül)

Egyszerű keresés a Mutatóban →

Címerhatározási gyakorlatok

szerkesztés
Címerhatározási gyakorlatok
Tedd próbára a címerhatározási jártasságodat!
Szerezz gyakorlatot a címerhatározásban! Példaképpen megadunk egy-egy osztatlan, illetve osztott címert, valamint gyakorlásképpen két másik címercsoportot, melyekről nem közlünk semmi közelebbit. Ezeket neked kell meghatároznod (megállapítanod a címerviselő személyét). Kövesd végig a határozói kulcsokat, hogy megtalálhasd a címerek végső helyét a Címerhatározóban.



A címer osztatlan →Tovább

A címer osztott→Tovább


A címerek osztatlanok →Tovább vagy
A címerek osztottak→Tovább


A címerek osztatlanok →Tovább vagy
A címerek osztottak→Tovább

Definíciók
A címer egyszerű (EGY):

1. Ha az alap borítása egynemű (egyféle borítású: arany, ezüst, vörös, kék, zöld, fekete, egyéb szín, bundabőr).

2. Ha az alap többnemű (pl. arannyal és vörössel hasított pajzs), a címerpajzs akkor nem számít osztottnak:

a) ha a mezők (tagolások) egyikében sincs címerábra (ekkor a tagolások mesteralakok),

b) ha a címerábra mindegyik mezőre színváltás nélkül rá van helyezve (ez többmázú alap), miközben a mezők egyikében sincs egyéb címerábra (a cölöpölt, pólyázott, vágott, sakkozott, stb. pajzsok szintén ilyen többmázú alapok és nem külön mezők konglomerátumai).

3. Nem számít osztásnak:

a) a pajzsfő és a pajzstalp (mesteralakok), ha borításuk eltér a pajzsmező borításától,

b) az egyféle borítású alapon nem egyenes osztóvonallal (vagy ennek görbe változatával), hanem mesteralakkal (pl. cölöppel, esetleg címerképpel) tagolt pajzs, akkor sem, ha az egyféle borítású alapon más címerábra is van,

c) az osztóvonalra helyezett és különböző borítású mezőket elkülönítő mesteralak (esetleg címerábra), ha egyik mezőben sincs címerábra,

d) a pajzsmezőt teljes egészében beborító pólyázás, cölöpözés, hasítás, vágás, harántpólyázás, sakkozás, stb. (ezek alapok),

e) természetes ábrázolásmód esetén (pl. hullámzó tengeren hánykolódó hajó, sziklák közt csörgedező patak) a pajzs osztatlan és egyféle borítású (a címermező színe az ég kékje).

A címer osztott és egyesített (OSZ):

1. Ha a többnemű alapon színváltó címerábra van.

2. Ha a többnemű alapon a címerábra csak az egyik vagy legalább egy mezőre van ráhelyezve.

3. a) A pajzsfő és a pajzstalp csak akkor számít mezőnek, ha az összetett pajzsokban külön mező funkcióját tölti be (ha pl. borításuk megegyezik a címerpajzs egyéb részeinek borításával és/vagy más címerábra is van bennük).

b) Az osztóvonal által tagolt egyféle borítású alap akkor is osztott címernek számít, ha a mezők egyikében sincs egyéb címerábra vagy, ha a fő címerábra az egyféle borítású mezők mindegyikére rá van helyezve (mivel ezek semmilyen EGY kategóriába sem sorolhatók be).

4. A címer osztott: a) ha az egyféle borítású alapon az osztóvonalon mesteralak van (pl. cölöp vagy egyéb címerábra), a címer osztott, ha a mesteralak (esetleg a címerkép) helyzetéből logikusan osztott címerre következtethetünk,

b) ha a többnemű alapon az osztóvonalon mesteralak van (pl. pólya vagy egyéb címerábra), és az ilyen módon elválasztott mezők legalább egyikében egyéb címerábra is van, a címer ugyancsak osztott lesz.

5. Osztott címernek számít mindenféle címer, melyen boglárpajzs vagy bármilyen helyzetben egyéb díszített kispajzs található (mint pl. Litvánia címerében a lovas kezében tartott kettős keresztes pajzs), mivel ezen címereket legalább két másik címerpajzsból állították össze -- kivéve a művészcímert, mely osztatlan címernek számít.

6. Osztott címernek számít az egyesített címer is (mivel összetett).

Példák
EGY. 1.

A címer egyszerű, ha az alap borítása egynemű (egyféle borítású: arany, ezüst, vörös, kék, zöld, fekete, egyéb szín, bundabőr).


EGY. 2. a.

A címer egyszerű, ha a többnemű (többféle borítású) alapon a mezők (tagolások) egyikében sincs címerábra (a tagolások mesteralakok).


EGY. 2. b.

A címer egyszerű, ha a többnemű (többféle borítású) alapon a címerábra mindegyik mezőre (illetve a mezők többségére) színváltás nélkül rá van helyezve, miközben a mezők egyikében sincs egyéb címerábra (a cölöpölt, pólyázott, vágott, sakkozott, stb. pajzsok szintén többmázú alapok és nem külön mezők konglomerátumai).


EGY. 3. a.

Nem számít osztásnak a pajzsfő és a pajzstalp (mesteralakok), ha borításuk eltér a pajzsmező borításától (akkor sem, ha díszítettek, azaz más címerábra is van bennük).


EGY. 3. b.

Nem számít osztásnak az egyféle borítású alapon a nem egyenes osztóvonallal (vagy ennek görbe változatával), hanem mesteralakkal (pl. cölöppel, esetleg címerképpel) tagolt pajzs, akkor sem, ha az egyféle borítású alapon más címerábra is van.


EGY. 3. c.

Nem számít osztásnak az osztóvonalra helyezett és különböző borítású mezőket elkülönítő mesteralak (esetleg címerábra), ha egyik mezőben sincs címerábra.


EGY. 3. d.

Nem számít osztásnak a pajzsmezőt teljes egészében beborító pólyázás, cölöpözés, hasítás, vágás, harántpólyázás, sakkozás, stb. (ezek alapok).


EGY. 3. e.

Nem számít osztásnak a természetes ábrázolásmód (pl. hullámzó tengeren hánykolódó hajó, sziklák közt csörgedező patak). Ilyenkor a pajzs osztatlan és egyféle borítású (pl. a címermező színe az ég kékje).

OSZ. 1.

A címer osztott, ha a többnemű alapon színváltó címerábra van.








OSZ. 2.

A címer osztott, ha a többnemű alapon a címerábra csak az egyik vagy legalább egy mezőre van ráhelyezve.











OSZ. 3. a.

A címer osztott, ha a pajzsfő és a pajzstalp az összetett pajzsokban külön mező funkcióját tölti be (ha pl. borításuk megegyezik a címerpajzs egyéb részeinek borításával és/vagy más címerábra is van bennük).


OSZ. 3. b.

Az osztóvonal által tagolt egyféle borítású alap akkor is osztott címernek számít, ha a mezők egyikében sincs egyéb címerábra vagy, ha a fő címerábra az egyféle borítású mezők mindegyikére rá van helyezve (mivel ezek semmilyen EGY kategóriába sem sorolhatók be).


OSZ. 4. a.

A címer osztott, ha az egyféle borítású alapon az osztóvonalon mesteralak van (pl. cölöp vagy egyéb címerábra), és ennek (esetleg a címerképnek a) helyzetéből logikusan osztott címerre következtethetünk.


OSZ. 4. b.

A címer osztott, ha a többnemű alapon az osztóvonalon mesteralak van (pl. pólya vagy egyéb címerábra), és az ilyen módon elválasztott mezők legalább egyikében egyéb címerábra is van.


OSZ. 5.

Osztott címernek számít mindenféle címer, melyen boglárpajzs vagy bármilyen helyzetben egyéb díszített kispajzs található (mint pl. Litvánia címerében a lovas kezében tartott kettős keresztes pajzs), mivel ezen címereket legalább két másik címerpajzsból állították össze, -- kivéve a művészcímert, mely osztatlan címernek számít, mert a benne látható három kisebb pajzs nem díszített, ezért címerképnek, nem külön címernek számítanak.


OSZ. 6.

Osztott címernek számít az egyesített címer is (mivel összetett).

Összefoglalás


Step I: The arms was simple (undivided) (EGY), if Step I: The arms was composed (divided) (OSZ), if
EGY.1.

The field consists of one tincture (metals: Or, Argent; colors: Gules, Azure, Vert, Sable, Purpure, other non-heraldic colors; furs: Ermine and variants [erminoys], Vair and variants [vairy], vair bellies, other furs like scaly, papellony, plumetty, honeycomb etc).


EGY.2.
The arms with a (main) field of multiple tinctures will not be composed (divided), if
2.a.
no one of the partitions contains any other charge(s) (device, armorial bearing), or
2.b.
the charge(s) being placed above all (or the most) of the partitions, with no counterchanged attribute.


EGY.3.
The arms will not be composed (divided), if
3.a.
in the field there is a chief or a base, even if they are loaded with other armorial bearings (they are ordinaries, not fields); or
3.b.
the field of one tincture being not divided by a line of partition, but some ordinary (or common charge), regardless, if the fields contain some other charges as well; or
3.c.
the line of partition of a field of multiple tinctures (mostly) being covered by an ordinary (or a common charge), but no other charges (devices, armorial bearings) to be found in any of the partitions (fields); or
3.d.
the field being fully covered by partitions, like barry, bendy, impaled, chequy, lozengy, (these are fields, basements, partitions of multiple tinctures, not single fields); or
3.e.
if in the shield there is a stylized natural scene (a ship on the sea, a stream is running down the hill, for example), the arms will be undivided as well.

OSZ.1.

The (main) field of multile tinctures contains a counterchanged charge (device, armorial bearing).


OSZ. 2.
In the field of multiple tinctures the charge (devise, armorial bearing) was present only in one, or at least in one of the partitions.


OSZ.3.
The arms was divided, if
3.a.
the chief or the base logically plays a role of a distinc field (they are covered by the same tincture as the other parts of the field or escutcheon, or [in divided arms] they are loaded by other charges); or
3.b.
a field or escutcheon of one tincture being divided by a line of partition, even when the fieds contain no other charges (devices, armorial bearings).


OSZ.4.
The arms was divided, if
4.a.
in the field of one tincture the line of partition being covered by an ordinary (or common charge), but the position of other charges indicates a divided arms; or
4.b.
in the field of multiple tinctures the line of partition being covered by an ordinary (or common charge), but one or more of the fields are containing some other devices (charges, armorial bearings) as well.


OSZ.5.
All coat of arms with some inescutheons, smaller escutcheons (loaded with charges, devices), in any possible position, being counted as divided.


OSZ.5.
All composed arms counted as divided, like the arms of alliance (assembled from the coat of arms of the spouses), for example.


See the picture above

A Címerhatározó kulcsának elágazásai
A Címerhatározó kulcsaiban előforduló rövidítések
  • áll -- állat
  • ar -- arany
  • bb -- bundabőr
  • clö -- cölöpölt
  • cöl -- cölöp
  • E -- egyféle borítású alap
  • ec -- egyéb címerkép
  • EGY -- egyszerű, osztatlan pajzs
  • eka -- egyéb kétmázú alap
  • em -- egyéb mesteralak
  • emb -- ember
  • esz -- egyéb szín
  • ez -- ezüst
  • F -- felezett, kétszer osztott címer
  • fe -- fekete
  • H -- harmadolt, háromszor osztott címer
  • HA -- hatodolt címer
  • ha -- hasított
  • hbh -- harántolt vagy balharántolt
  • hbp -- harántpólya vagy balharántpólya
  • HE -- hetedelt címer
  • hrm - háromféle borítású alap
  • HT -- hatnál többször osztott címer
  • imá -- ismeretlen máz
  • ké -- kék
  • ker -- kereszt
  • N -- négyelt, négyszer osztott címer
  • négy -- négyféle borítású alap
  • nhn -- négyelt vagy harántnégyelt
  • növ -- növény
  • ntö -- négynél többféle borítású alap
  • O -- osztatlan (fő) címerpajzs
  • OSZ -- osztott, egyesített címer
  • Ö -- ötödölt címer
  • pfő -- pajzsfő
  • pó -- pólya
  • pta -- pajzstalp
  • pvá -- pólyázott vagy vágott
  • T -- (kétféle és kettőnél) többféle borítású alap
  • tár -- tárgy
  • term -- természeti tárgy, jelenség
  • vá -- vágott
  • vö -- vörös
  • zö -- zöld


Lásd még: A címerhatározás szabályai, Címerhatározó, Heraldika

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs