Címerhatározó/Határozói kulcs
|
|
|
|
|
|
|
Címerhatározó – Határozói kulcs
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsainak kezdőlapja. Az első eldöntendő kérdés (a címerhatározás I. lépése), hogy a meghatározandó címer egyszerű (EGY), azaz osztatlan vagy osztott (OSZ), összetett-e?
I. lépés: A címer egyszerű vagy osztott |
Step I: The given (unknown armiger's) arms can be | |
Simple (undivided) (EGY) Go→ or | Composed (divided) (OSZ) Go→ |
(Definitions see below)
Alternatively, use the Index → for keyword search |
Egyszerű címer (EGY) →Tovább | Osztott címer (OSZ) →Tovább |
A keresett címer pajzsa egyszerű, osztatlan (EGY) | A keresett címer pajzsa osztott vagy összetett (OSZ) |
Egyszerű címer (EGY) →Tovább | Osztott címer (OSZ) →Tovább |
Egyszerű, osztatlan pajzsok példái (jórészt címerábrák nélkül) |
Osztott és összetett pajzsok példái (jórészt címerábrák nélkül) |
Egyszerű keresés a Mutatóban → |
Címerhatározási gyakorlatok
szerkesztésCímerhatározási gyakorlatok | |||
|
A címer osztott→Tovább |
A címerek osztatlanok →Tovább vagy |
A címerek osztatlanok →Tovább vagy |
Definíciók | |
A címer egyszerű (EGY):
1. Ha az alap borítása egynemű (egyféle borítású: arany, ezüst, vörös, kék, zöld, fekete, egyéb szín, bundabőr). 2. Ha az alap többnemű (pl. arannyal és vörössel hasított pajzs), a címerpajzs akkor nem számít osztottnak: a) ha a mezők (tagolások) egyikében sincs címerábra (ekkor a tagolások mesteralakok), b) ha a címerábra mindegyik mezőre színváltás nélkül rá van helyezve (ez többmázú alap), miközben a mezők egyikében sincs egyéb címerábra (a cölöpölt, pólyázott, vágott, sakkozott, stb. pajzsok szintén ilyen többmázú alapok és nem külön mezők konglomerátumai). 3. Nem számít osztásnak: a) a pajzsfő és a pajzstalp (mesteralakok), ha borításuk eltér a pajzsmező borításától, b) az egyféle borítású alapon nem egyenes osztóvonallal (vagy ennek görbe változatával), hanem mesteralakkal (pl. cölöppel, esetleg címerképpel) tagolt pajzs, akkor sem, ha az egyféle borítású alapon más címerábra is van, c) az osztóvonalra helyezett és különböző borítású mezőket elkülönítő mesteralak (esetleg címerábra), ha egyik mezőben sincs címerábra, d) a pajzsmezőt teljes egészében beborító pólyázás, cölöpözés, hasítás, vágás, harántpólyázás, sakkozás, stb. (ezek alapok), e) természetes ábrázolásmód esetén (pl. hullámzó tengeren hánykolódó hajó, sziklák közt csörgedező patak) a pajzs osztatlan és egyféle borítású (a címermező színe az ég kékje). |
A címer osztott és egyesített (OSZ):
1. Ha a többnemű alapon színváltó címerábra van. 2. Ha a többnemű alapon a címerábra csak az egyik vagy legalább egy mezőre van ráhelyezve. 3. a) A pajzsfő és a pajzstalp csak akkor számít mezőnek, ha az összetett pajzsokban külön mező funkcióját tölti be (ha pl. borításuk megegyezik a címerpajzs egyéb részeinek borításával és/vagy más címerábra is van bennük). b) Az osztóvonal által tagolt egyféle borítású alap akkor is osztott címernek számít, ha a mezők egyikében sincs egyéb címerábra 4. A címer osztott: a) ha az egyféle borítású alapon az osztóvonalon mesteralak van (pl. cölöp vagy egyéb címerábra), a címer osztott, ha a mesteralak (esetleg a címerkép) helyzetéből logikusan osztott címerre következtethetünk, b) ha a többnemű alapon az osztóvonalon mesteralak van (pl. pólya vagy egyéb címerábra), és az ilyen módon elválasztott mezők legalább egyikében egyéb címerábra is van, a címer ugyancsak osztott lesz. 5. Osztott címernek számít mindenféle címer, melyen boglárpajzs vagy bármilyen helyzetben egyéb díszített kispajzs található (mint pl. Litvánia címerében a lovas kezében tartott kettős keresztes pajzs), mivel ezen címereket legalább két másik címerpajzsból állították össze -- kivéve a művészcímert, mely osztatlan címernek számít. 6. Osztott címernek számít az egyesített címer is (mivel összetett). |
Példák | |
EGY. 1. A címer egyszerű, ha az alap borítása egynemű (egyféle borítású: arany, ezüst, vörös, kék, zöld, fekete, egyéb szín, bundabőr). A címer egyszerű, ha a többnemű (többféle borítású) alapon a mezők (tagolások) egyikében sincs címerábra (a tagolások mesteralakok). A címer egyszerű, ha a többnemű (többféle borítású) alapon a címerábra mindegyik mezőre (illetve a mezők többségére) színváltás nélkül rá van helyezve, miközben a mezők egyikében sincs egyéb címerábra (a cölöpölt, pólyázott, vágott, sakkozott, stb. pajzsok szintén többmázú alapok és nem külön mezők konglomerátumai). Nem számít osztásnak a pajzsfő és a pajzstalp (mesteralakok), ha borításuk eltér a pajzsmező borításától (akkor sem, ha díszítettek, azaz más címerábra is van bennük). Nem számít osztásnak az egyféle borítású alapon a nem egyenes osztóvonallal (vagy ennek görbe változatával), hanem mesteralakkal (pl. cölöppel, esetleg címerképpel) tagolt pajzs, akkor sem, ha az egyféle borítású alapon más címerábra is van. Nem számít osztásnak az osztóvonalra helyezett és különböző borítású mezőket elkülönítő mesteralak (esetleg címerábra), ha egyik mezőben sincs címerábra. Nem számít osztásnak a pajzsmezőt teljes egészében beborító pólyázás, cölöpözés, hasítás, vágás, harántpólyázás, sakkozás, stb. (ezek alapok). Nem számít osztásnak a természetes ábrázolásmód (pl. hullámzó tengeren hánykolódó hajó, sziklák közt csörgedező patak). Ilyenkor a pajzs osztatlan és egyféle borítású (pl. a címermező színe az ég kékje). |
OSZ. 1. A címer osztott, ha a többnemű alapon színváltó címerábra van.
A címer osztott, ha a többnemű alapon a címerábra csak az egyik vagy legalább egy mezőre van ráhelyezve.
A címer osztott, ha a pajzsfő és a pajzstalp az összetett pajzsokban külön mező funkcióját tölti be (ha pl. borításuk megegyezik a címerpajzs egyéb részeinek borításával és/vagy más címerábra is van bennük). Az osztóvonal által tagolt egyféle borítású alap akkor is osztott címernek számít, ha a mezők egyikében sincs egyéb címerábra vagy, ha a fő címerábra az egyféle borítású mezők mindegyikére rá van helyezve (mivel ezek semmilyen EGY kategóriába sem sorolhatók be). A címer osztott, ha az egyféle borítású alapon az osztóvonalon mesteralak van (pl. cölöp vagy egyéb címerábra), és ennek (esetleg a címerképnek a) helyzetéből logikusan osztott címerre következtethetünk. A címer osztott, ha a többnemű alapon az osztóvonalon mesteralak van (pl. pólya vagy egyéb címerábra), és az ilyen módon elválasztott mezők legalább egyikében egyéb címerábra is van. Osztott címernek számít mindenféle címer, melyen boglárpajzs vagy bármilyen helyzetben egyéb díszített kispajzs található (mint pl. Litvánia címerében a lovas kezében tartott kettős keresztes pajzs), mivel ezen címereket legalább két másik címerpajzsból állították össze, -- kivéve a művészcímert, mely osztatlan címernek számít, mert a benne látható három kisebb pajzs nem díszített, ezért címerképnek, nem külön címernek számítanak. Osztott címernek számít az egyesített címer is (mivel összetett). |
Összefoglalás | |||||||||||||
|