Címerhatározó/OSZ

Hat. kulcs

OSZ (I.)

O (I. a.)

F (I. a.)

Címerhatározó – OSZ

Tudjuk, hogy a címer osztott (OSZ) vagy összetett (OSZ). A következő lépésben (a címerhatározás I. a. lépése) el kell döntenünk, hogy a címer (illetve a fő címer) pajzsa hányszor osztott. Ez lehet egyszer osztott, osztatlan (O), kétszer osztott, felezett (F), háromszor osztott (H), négyszer osztott (N) vagy négynél többször osztott (NT).

I. a. lépés: Az osztott címer (fő) címerpajzsa osztatlan (O), felezett (F), háromszor (H), négyszer (N) vagy négynél többször osztott (NT).

Step I.a: The (main) escutcheon of a composed arms can be assembled of
One field (O) Go→ or Three fields (H) Go→ or More than four fields (NT) Go→	Two fields (F) Go→ or Four fields (N) Go→ or
(Definitions see below) Alternatively, use the Index → for keyword search

Vissza←

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
A │ B │ C │ Cs │ D │ E │ F │ G │ Gy │ H │ I │ J │ K │ L │ Ly │ M │ N │ Ny │ O │ Ö │ P │ Q | R │ S │ Sz │ T │ Ty │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs

**I. a. lépés**
A címer osztási foka (O, F, H, N vagy NT)
A keresett címer (fő) címerpajzsa egyszer osztott, osztatlan (O) →Tovább A keresett címer (fő) címerpajzsa kétszer osztott, felezett (F) →Tovább A keresett címer (fő) címerpajzsa háromszor osztott (H) →Tovább A keresett címer (fő) címerpajzsa négyszer osztott (N) →Tovább A keresett címer (fő) címerpajzsa négynél többször osztott (NT) →Tovább Vissza←

**I. a. lépés**
Osztott címerek példái
O O O O F F F F F F F F F H H H H H N N N N N N N NT NT NT

Egyszerű keresés a Mutatóban →

Címerhatározási gyakorlatok

Címerhatározási gyakorlatok
Tedd próbára a címerhatározási jártasságodat! Szerezz gyakorlatot a címerhatározásban! Példaképpen megadunk egy-egy osztatlan, illetve osztott címert, valamint gyakorlásképpen két másik címercsoportot, melyekről nem közlünk semmi közelebbit. Ezeket neked kell meghatároznod (megállapítanod a címerviselő személyét). Kövesd végig a határozói kulcsokat, hogy megtalálhasd a címerek végső helyét a Címerhatározóban. Vissza←
A címer kétszer osztott, felezett (F) →Tovább	Helytelen döntés: A címer egyszerű, osztatlan Vissza←
	A címerek egyszer osztottak (O) →Tovább vagy A címerek kétszer osztottak (F) →Tovább vagy A címerek háromszor osztottak (H) →Tovább vagy A címerek négyszer osztottak (N) →Tovább vagy A címerek négynél többször osztottak (NT) →Tovább vagy
	Helytelen döntés: A címerek egyszerűek Vissza←

Definíciók

Egyszerű és osztott címerek

Az egyszerű címer olyan, melynek a pajzsa osztóvonalakkal nincs mezőkre osztva acélból, hogy azokban külön címereket helyezhessenek el. Ennek megfelelően az osztott címer olyan, melynek pajzsát osztóvonalakkal tagolják, hogy a mezőikbe különféle címereket tehessenek, és/vagy a főpajzsra még egy vagy több boglárpajzsot vagy egyéb kispajzsot is elhelyezhetnek. (Ha a fő címerpajzson csak egy kispajzs van, az osztott címer pajzsa osztatlan [O] lesz.)

Az osztás foka

A Címerhatározó szempontjából az osztott (OSZ) címer pajzsa lehet osztatlan (O), kétszer (F), háromszor (H), négyszer (N) és négynél többször (NT) osztott.

A gondot elsősorban az összetett, osztott címerek osztási fokának eldöntése okozhatja. Ezért a "címer a címerben" elv alapján járunk el, ami azt jelenti, hogy a pajzstagolásban szimmetriát keresünk.

1. A pajzs annyiszor osztott ahány legkevesebb részre az a szimmetria és a (címerábrákat is figyelemmel kísérő) logikus megfontolás értelmében felosztható.

2. Ha nincs szimmetria, minden mező külön osztásnak számít.

3. A pajzsfő és a pajzstalp csak mesteralak, kivéve, ha önálló mező funkcióját töltik be.

4. Az egyesített címer annyiszor osztott, ahány részre oszlik a fő címerpajzs.

A heraldika első évtizedeiben (1130 k.-1230 k.) csak egyszerű címerek, pajzsok léteztek. Több címer egy címerpajzson történő elhelyezése csak olyan esetekben vált szükségessé, amikor egy uralkodó több országnak is a fejedelme volt és ezt a heraldika nyelvén is ki akarta fejezni, vagy az uralkodócsalád egyik tagjának a címerét akarták összekötni az államcímerrel. Ilyenkor azt tették, hogy a címermezőt egy függőleges vonallal hasították és a jobb és bal oldali mezőkben egy-egy címert helyeztek el, vagy a mezőt egy vízszintes vonallal kettévágták, majd a felső és alsó mezőbe tettek egy-egy címert, vagy egy függőleges és vízszintes vonallal négy részre osztották (négyelték), majd az 1. és 4., valamint a 2. és 3. mezőbe tettek egy-egy címert, vagy mind a négybe egyet stb.

Így pl. a Magyarország címerében látható mezők, a kettős kereszt (Magyarország) és a vágások (Árpád-ház, majd Magyarország) kezdetben külön-külön címerek voltak. Ezeket úgy egyesítették a pajzson, hogy azt egy függőleges osztóvonallal kettéhasították és a mezőkben elhelyezték a címereket, miáltal létrejött Magyarország ma is ismert osztott címere.

EGY
Fájl:+
EGY
Fájl:=
OSZ

Osztott (és egyesített) címer háromféle módon hozható létre: 1. A pajzsra egy kispajzsot helyeznek, 2. a pajzsot osztóvonalakkal tagolják, 3. két (vagy több) címerpajzsot helyeznek egymás mellé (amivel egyesített címer jön létre). Magyarország címerének elemei ezen módszerek szerint elméletileg (melyek közül az 2. és a 3. a gyakorlatban is előfordul) az alább látható módon hozhatók létre.

1.
2.
3.
3.
3.

Ha figyelembe vesszük, hogy a pajzs csak háromféle osztóvonallal tagolható (függőleges, vízszintes és két átlós), nagyjából csak az alább látható osztott címerek létezhetnek.

Ennek megfelelően a Magyarországot jelképező vörös-ezüst vágások az alább látható módon fordulnak elő a különféle osztott címerekben.

A pajzs tagolásában mindig szimmetriát keresünk. Nem veszünk tagolásnak minden egyes olyan mezőt, melyet valamilyen osztóvonal hozott létre. Ha pl. a pajzs egy függőleges és vízszintes osztóvonal által négyelt, és ennek a címernek az 1. mezője még egy függőleges osztóvonallal is hasított, a pajzsot nem ötször, hanem csak négyszer osztottnak vesszük, mert a négyelés szimmetriája ezt jelzi számunkra. Ugyancsak nem háromszor, hanem csak kétszer osztott az olyan címer, melyet egy függőleges osztóvonallal tagolnak és ennek az első vagy hátsó mezője még egy vízszintes osztóvonallal is vágva van. A szimmetria miatt az ilyen címer csak kétszer és nem háromszor osztott lesz. Ha viszont egy pajzsot egy vízszintes osztóvonallal vágnak ketté és ennek felső vagy alsó mezőjét egy függőleges osztóvonal is kettéhasítja, az ilyen címerek háromszor osztottak, mert a mezők egy hármas szimmetriába is beilleszthetők.

F
F
H
H
H
H
H
N
N
N
N
N

Az az általános elv érvényesül, hogy a szimmetria elve alapján a pajzs osztási fokának mindig a lehető legkisebb mértékét keressük.

In step I.a we have to decide the degree of division of the given arms. The (main) escutcheon of a composed arms can be assembled of
One field (O) or Three fields (H) or More than four fields (NT)	Two fields (F) or Four fields (N) or
We are looking for a symmetry in any escutcheon, and always reduce the number of fields to the lowest possible degree, to find the (minimal) reflection of both (or more) opposing sides in the shield. (So, one or more composing fields may be subdivided.) Undivided (O) composed arms (OSZ/O) can only be the shields with inescutcheons, and those composed arms (like the arms of alliance), which have their principal escutcheons undivided or containing some inescutcheon(s). Various possible ways of partition can occur in the F, H, N, and NT shields (per pale, per fess, per bend, quarterly, per saltire, for example; see the step I). Chief and base are not fields but ordinaries (Step I. EGY. 3.a.), except they are playing the function of a distinc field (OSZ. 3.a.) (when they are loaded by charges, for example).
See the pictures above

Példák

O

O

F

H

N

NT

Lásd még: A címerhatározás szabályai, Címerhatározó, Heraldika