Címerhatározó/OSZ/O
|
|
|
|
|
|
|
Címerhatározó – O
A második eldöntendő kérdés (a címerhatározás II. lépése), hogy milyen az egyszer osztott (O) címer fő mezőjének borítása? Ez lehet egynemű, egyféle borítású (E) vagy (kétféle és kettőnél) többféle borítású (T).
II. lépés: Az egyszer osztott (O) címer fő címermezőjének borítása egyféle szín (E) vagy egynél többféle (T) szín |
Step II: The main field of the (main) escutcheon can be composed of | |
One tincture (E) Go→ or | Multiple tinctures (more than one) (T) Go→ |
(Definitions see below)
Alternatively, use the Index → for keyword search |
Egyféle borítású fő címermező (E) →Tovább | Többféle borítású fő címermező (T) →Tovább |
Az egyszer osztott (O) címer fő címermezője egyféle borítású, egyszínű (E) →Tovább | Az egyszer osztott (O) címer fő címermezője többféle borítású, többszínű (T) →Tovább |
Egyféle borítású fő címermező (E) →Tovább | Többféle borítású fő címermező (T) →Tovább |
Egyszínű, egyféle borítású osztatlan (O) címerek fő címermezőinek példái
|
Többféle színű, borítású osztatlan (O) címerek fő címermezőinek példái
|
Egyszerű keresés a Mutatóban → |
Címerhatározási gyakorlatok
szerkesztésCímerhatározási gyakorlatok | |||
A címer fő címermezője egyféle borítású (E) →Tovább vagy A címer fő címermezője többféle borítású (T) →Tovább |
Definíciók | |||||||||
A II. lépésben két dolgot kell eldöntenünk: A. melyik az osztott címer fő címermezője, és B. milyen a fő címermező borítása (E vagy T) Fő címermezőszerkesztésA címerhatározás során az osztott címereknél nem vesszük figyelembe a teljes címert, tehát a címer összes mezőjét, csak a fő címermezőt. Ezért a II. A. lépésben meg kell határoznunk azt, hogy melyik az osztott címer fő címermezője. Osztatlan címereknél (O) ez maga az alappajzs, melyen kisebb pajzsok, pl. boglárpajzsok találhatók. Az egyesített címereknél ez maga a főpajzs. Minden más címer (F, H, N, NT) esetében a fő címermező mindig az, amelyik felül és/vagy a (heraldikai) jobb oldalon helyezkedik el. Az alábbi képen ezt 1-es számmal jelöltük. A címerhatározás során abból az elvből indulunk ki, hogy az osztott és egyesített címerek meghatározásához nem szükséges figyelembe vennünk az adott címer összes címermezőjét, hanem erre a célra elégséges a fő címermezőt, annak borítását, címerábráit, ezek megkülönböztető jegyeit stb. figyelembe venni. Egy osztott címert ugyanis annak fő címermezője alapján is hozzá tudjuk rendelni a címer viselőjének nevéhez. Abban az esetben, ha a pajzs fő címermezője maga is tovább osztott (mint pl. a fenti kép utolsó sorának harmadik pajzsa), a fő címermező (a címerhatározás alapja) az ezen belüli felső és/vagy jobb oldali kisebb pajzsrész lesz. A fő címermező borításaszerkesztésAmennyiben meghatároztuk a fő címermezőt, - az egyszerű címerekhez hasonlóan - a II. B. lépésben azt döntjük el, hogy milyen annak borítása. Az EGY 1-2. pontokban felsorolt szabályszerűségek értelmében a címermező (vagy a fő címermező) lehet egynemű, egyféle borítású (jele E) vagy (kétféle és kettőnél) többféle borítású (jele T). A határozási folyamatnál nem vesszük figyelembe a címerpajzs színét, borítását, hogy a színezetlen címerábrázolásokat is ugyanazon szabályszerűségek szerint kezelhessük. Ettől függetlenül azonban a színek, borítások rendelkeznek egy heraldikai színsorrenddel is. Ebben a sorrendben elsők a fémek (arany és ezüst), majd a színek (vörös, kék stb.), a nemheraldikus színek és a bundabőrök. Abban az eseteben, ha a színezetlen címerábrázolásokon vonalkázást vagy másféle színjelölési módszert is alkalmaztak, a címer borírása ennek alapján könnyen megállapítható.
Az egyféle borítású alap színsorrendben lehet arany (ar), ezüst (ez), vörös (vö), kék (ké), zöld (zö), fekete (fe), egyéb szín (esz: bíbor [bí], narancs [nar], vérvörös [vv], természetes szín [tersz], barna [bar], szürke [szür], stb.), ismeretlen máz (imá) és bundabőr (bb: hermelin [her], evet [ev], mál [mál], pillangópikkely [pp] stb.). A (kétféle és kettőnél) többféle borítású alapok sorrendje (amennyiben erre a határozási folyamatban a sok hasonló pajzs miatt szükség van) először a pajzstagolás sorrendjét követi, majd az egyes alcsoportokon belül a színsorrendet, a következő módon: vágott vagy pólyázott alapok, tagolások (váp), hasított vagy cölöpölt (hac), harántolt vagy balharántolt (hbh), négyelt vagy harántnégyelt (nhn) és egyéb többmázú alapok (eta). Ezen utóbbi csoportba tartozik a sakkozás, a harántsakkozás, a rutázás stb. A kétmázú alapok esetében a színsorrendet mindig a heraldikai jobb felső sarokban található borítás adja meg (beleértve a harántvágott pajzsokat is). A kettőnél többféle borítású alapok kis számban fordulnak elő, ezért itt néhány rendszertani csoport bevezetése is elégséges. Sorrendjüket a címerhatározás és a mesteralakok sorrendje határozza meg, a borítások számának megfelelően. Ide tartozik a hárommázú (hrm), a négymázú (négy) és a négynél több mázú alap (ntö).
Fentebb a T alapok számára meghatároztuk a pajzstagolások sorrendjét, ahol a vágott (vá) pajzsok megelőzik a hasított (ha) pajzsokat, ezek pedig a harántolt és balharántolt (hbh) pajzsokat. Egyes heraldikusoknál ettől eltérő sorrendet is találhatunk, ahol a hasított (ha) pajzsokat a pajzstagolások között általában korábban említik, mint a vágott (vá) pajzsokat. A két fő pajzstagolási irány tehát a vágás (vízszintes tagolás) és a hasítás (függőleges tagolás). Mindössze az lehet kérdéses, hogy ezek közül melyik az elsődleges? Mi ebben a tekintetben Pápai Páriz Ferenc, Ars heraldica (Kolozsvár, 1695. XIV. fejezet, 156. l.) című művét követjük, aki a pajzs tagolását a hét fő kardvágás alapján tárgyalja. Ezt az alább látható vágódiagram képében rekonstruáltuk. Pápai Páriz vívási rendszerében (formagyakorlatában) az 1. vágás (pajzstagolás) a balharántos vágás (vonal). Ezt követi 2. a vízszintes, majd 3. a függőleges vágás, és a harántvágás (5.) csak az után következik, miután még egy vízszintes vágásra (4.) sor került. Pápai Páriznál tehát a vágás (vízszintes kardvágások) egyértelműen megelőzi a hasítást (a függőleges kardvágást), amennyiben az 1. számú balharántos vágást figyelmen kívül hagyjuk. Ezért számunkra a pajzstagolások helyes sorrendje a fent ismertetett vágás, hasítás, harántolás és balharántolás. | |||||||||
Példák | |||||||||
Az alábbi képek az egyszerű címereknél (EGY) alkalmazottak átvételei, de ugyanez vonatkozik az osztott és egyesített (OSZ) címerek fő címermezőjére is. Egyféle borítású alapok (E) színsorrendben: arany (ar), ezüst (ez), vörös (vö), kék (ké), zöld (zö), fekete (fe), egyéb színek (esz), ismeretlen mázak (imá), bundabőrök (bb) A fenti kép az egyszerű címereknél (EGY) alkalmazott átvétele, de ugyanez vonatkozik az osztott és egyesített (OSZ) címerek fő címermezőjére is. Kétféle borítású alapok (T) tagolási sorrendben: vágott vagy pólyázott alapok, tagolások (váp), hasított vagy cölöpölt (hac), harántolt vagy balharántolt (hbh), négyelt vagy harántnégyelt (nhn) és egyéb többmázú alapok (eta). A fenti kép az egyszerű címereknél (EGY) alkalmazott átvétele, de ugyanez vonatkozik az osztott és egyesített (OSZ) címerek fő címermezőjére is. Példa: A(z egyszer) vágott pajzsok színsorrendje (részlet) A fenti kép az egyszerű címereknél (EGY) alkalmazott átvétele, de ugyanez vonatkozik az osztott és egyesített (OSZ) címerek fő címermezőjére is. Többféle borítású alapok (T) a mázak száma szerint (hrm, négy, ntö) Néhány négyféle borítású alap (négy) Néhány négynél többféle borítású alap (ntö) A fenti képek az egyszerű címereknél (EGY) alkalmazottak átvételei, de ugyanez vonatkozik az osztott és egyesített (OSZ) címerek fő címermezőjére is.
|
Osztatlan fő címermező
szerkesztésOsztott és egyesített címereknél megállapítjuk, hogy a pajzsban van(nak)-e boglárpajzs(ok) vagy más kispajzs(ok). Az osztott címereknél (OSZ) osztatlan fő címerpajzs (O) csak akkor fordul elő, ha azon boglárpajzs vagy bármilyen más helyzetű kispajzs található. (Az egyik kivétel a művészcímer, melynek három kispajzsa nem külön-külön címernek, hanem címerképnek számít, tehát nem hoz létre osztott címert.) A boglárpajzsokat és az egyéb kispajzsokat nem számítjuk a címermezők közé. Csak akkor van határozói szerepük, ha egyébként két teljesen azonos címert lehet általuk megkülönböztetni. A boglárpajzsok szerepe a determináció szempontjából ezzel véget is ér.
Csak az egyesített címerek fő címerpajzsai és a boglárpajzzsal ellátott osztott címerek lehetnek osztatlanok (minthogy ezek is összetett címerek). Összetett címernek számít minden olyan pajzs is, melyen bármilyen pozícióban (pl. lovas kezében díszített pajzs, mint Litvánia címerében) boglárpajzs vagy bármilyen díszített kispajzs van, amely így nem címerábrának, hanem külön címernek számít.
Boglárpajzsok és kispajzsok
szerkesztésFent boglárpajzzsal és más díszített kispajzsokkal ellátott pajzsok. A díszített pajzsok bármilyen pozícióban osztott címert eredményeznek, mert az ilyen címerről azt kell feltételeznünk, hogy legalább két címer összetételéből jött létre.
Alattuk nem díszített kispajzsos címerek láthatók, melyek így nem osztott, hanem egyszerű címerek. A díszítetlen pajzsok nem külön címer, hanem címerkép funkciót töltenek be, mint pl. a művészcímernél. Az utolsó címer a fenti díszített pajzsot viselő sas pontos megfelelője, de a címer egyszerű, annak ellenére, hogy a sas mellén látható vakpajzsról feltételezhető, hogy később valódi címert festenek rá, mivel azonban a kispajzs nem díszített, a címer sem lesz osztott (összetett), hanem egyszerű címernek számít. Az alsó sor első címere nem a vakpajzsok, hanem a négyelés miatt osztott pajzs.
Címerek boglárpajzs nélkül
szerkesztés-
Nové Strašecí, Csehország
-
Lovosice, Csehország
-
Jemnice, Csehorzág
-
Zásmuky, Csehország
-
Horní Planá, Csehország
A fenti címerek osztatlanok, mert a cseh oroszlán, a morva sas, a Rožmberk család rózsája stb. nincs pajzsba foglalva, hanem egyszerű címerképként szerepel a többi között, míg az alább látható címerek esetében a pajzsban mindig van legalább egy boglárpajzs vagy díszített kispajzs.
Osztott (összetett) címerek boglárpajzzsal és egyéb kispajzs(okk)al
szerkesztés-
Turóc vármegye
-
Prága IV. kerülete
-
Plzeň, Csehország
-
Chodov, Csehország
-
Jáchymov, Csehország
-
Prága-Kolovraty
-
Protivín címer, Csehország
-
Kroměříž, Csehország
-
Humpolec, Csehország
-
Litvánia
-
Horní Jiřetín, Csehország
-
Vysoké Mýto, Csehország
-
Choceň, Csehország
-
Slavičín, Csehország
-
Chřibská, Csehország
-
Vodňany, Csehország
-
Znojmo, Csehország
-
Vyšší Brod, Csehország
-
Třeboň, Csehország
-
České Budějovice, Csehország
-
Hodonín, Csehország
-
Česká Lípa, Csehország
-
Hluboká nad Vltavou, Csehország
-
Uherské Hradiště, Csehország
-
Uničov címer, Csehország
-
Terezín, Csehország
-
Mikulov, Csehország
-
Kopřivnice, Csehország
-
Skalná, Csehország
-
Bezdružice, Csehország
-
Prága V. ker.
-
Čelákovice, Csehország
-
Osek, Csehország
-
Tábor, Csehország
-
Moravský Krumlov, Csehország
-
Nová Bystřice, Csehország
-
Polná, Csehország
-
Prága III. ker.
-
Hranice, Csehország
Lásd még:
A címerhatározás szabályai, Címerhatározó, Heraldika