Heraldikai lexikon/Természetes szín

Névváltozatok: természetes színezés (Nagy Iván 1872-1875. 20.), hu: rózsaszín (Deák Farkas: Az első magyar czímertan. Turul, 1883/3.[1]), nativus: terméſzet ſzerint való [színezetű] (Pápai/Bod 126.), lecz-színű <lécszínű?>([1666.] Szendrei 1905. 124.[2])

de: Naturfarbe, Fleischfarbe, Hautfarbe, Inkarnat

Rövidítések

A természetes szín általában az emberi test ábrázolására szolgáló, rózsaszínhez hasonló nemheraldikus szín. A holt heraldika korában jött létre, a természethű ábrázolásra való törekvés miatt. Egyes heraldikai rendszerekben különféle vonalkázásos színjelölési módszerei is kialakultak.

Christian Friedrich August von Meding (1735-1825) vonalkázási táblája (1788): Gold, Silber, roth, blau, grun, Purpur, Schwarz és Rink 2 színe: Eisenfarbe, natürlichen Farbe

Rink nemheraldikus színeinek (Eisen és Natüre farbe) vonalkázása; közli: Johann Christoph Gatterer: Handbuch der neuesten Genealogie und Heraldik, Nürnberg 1759. bevezető szöveg [19. lap]

A borítások vonalkázása Vicente de Cadenas y Vicent (1915-2005) művében (Diccionario heráldico: términos, piezas y figuras usadas en la ciencia del blason. Madrid 2002,⁶ 260. l.), a természetes szín sajátos jelölésével (120)

Nem tévesztendő össze a természetes színezettel.

"Ez [a színtörvény] a régi időkben, a czimerészet virágzó korában rendszeresen meg is tartatott, és azidőtt természetes színezés sohasem is fordult elő a czimereken. Csak utóbb jöttek gyér használatba az emberi test vagy tagok és állatok előállításánál a természetes színek és árnyékolás, mi a Czimertan merev szabályaival mindenha ellenkezik..." (Nagy Iván 1872-1875. 20.) 

Lásd még

természetes színezetű