Címerhatározó/Címerhatározás


CímerhatározóCímerhatározás

Névváltozatok:

determináció
de: Wappenbestimmung, en: determination of arms


Rövidítések

A címerhatározás olyan folyamat, mely során egy számunkra ismeretlen címert valamilyen határozói kulcs segítségével meg tudunk határozni vagy egy név szerint ismert címer ábráját és/vagy leírását a kulcs jegyzékében meg tudjuk keresni.

A címerhatározás szabályai külön oldalon találhatók meg. A Címerhatározó heraldikai kulcsai ezen oldal által is elérhetők.


A határozói kulcsok →Tovább


A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs

Címerhatározó
A címerhatározás szabályai
Rövidítések

Heraldikai lexikon
Axiomatikus heraldika

A magyar címerhatározó programja

szerkesztés

A Címerhatározó célja a magyar címerek, címeres pecsétek és pénzérmék, valamint a fontosabb külföldi címerek egy határozón belül történő összegyűjtése és rendszerezése a címerhatározás kulcsa szerint.

A határozót a határozói kulcs lépéseinek követésével lehet használni. A határozóhoz a kulcs rendszerezési elveinek megtartása mellett bárki hozzáadhat új címereket, illetve új adatokat közölhet a már felvitt címerekre vonatkozóan -- új ábrákat, új forrásokat adhat meg.

A címerhatározó használata

szerkesztés

A címerhatározó használatának két lehetséges célja van:

  • 1. Egy bizonyos, a kereső számára ismeretlen címerrajznak valaki tudni szeretné a tulajdonosát, viselőjét, azaz a címerhez tartozó nevet.

Ilyenkor elégséges a Címerhatározó kulcsát követni, mely eldöntendő ítéletek formájában ("igen" vagy "nem") vezet el a keresett címerig, amennyiben az szerepel a Címerhatározó jegyzékében.

  • 2. A kereső személy egy bizonyos névhez tartozó címert keres (pl. Apponyi, Kaposvár stb.).

Ilyenkor elégséges megnézni a címerek betűrendes mutatóját (példánknál az A, illetve a K betű alatt). Amennyiben a címer szerepel a határozó állományában, a kereső néhány lépésben (kattintással) közvetlenül eljuthat az adott címer számára létrehozott oldalra, illetve onnan a külső hivatkozásokra.

Új címer hozzáadása a határozóhoz

szerkesztés

Ahhoz, hogy a fenti két pontban felsorolt használati módok gördülékenyen megvalósulhassanak, azaz a határozó koherens rendszerré váljon, minden új címer hozzáadásakor szükséges betartani az alábbi menetet:

1. Amennyiben a címer még nem szerepel a határozó jegyzékében, azaz a címerek betűrendes mutatójában, készíts számára egy wikipédiás oldalt, helyezd el rajta a címer ábráját, leírását, a rá vonatkozó forrásokat, a külső hivatkozásokat, érdekességeket stb. Vagy küldd el az adatokat a szerkesztőnek.

Az összes névváltozat számára egyetlen oldalt kell csak elkészíteni. (Pl. a Kovách, Kovács, Kováts családok címereit a Kovács címer lap tartalmazza. Az egyszerűbb oldal struktúrájára és az egybetartozó címerek közti kereszthivatkozásokra lásd pl. a Kistárkányi címer, Nyerges címer, Nyilas címere és a Bogdány címer lapot. Ezen oldalak valamelyikének forráskódját át lehet másolni az új címer számára létrehozott lapba, majd a szöveget aktualizálni lehet az adott címerre vonatkozó adatokkal.) Az azonos nevű családok címerei a számukra létrehozott lapon belül időrendben szerepelnek (ezt a módszert alkalmazta már Nagy Iván is), kivéve ha a források és a címerek alapján két család azonos származása egyértelmű. Erre az esetre lásd pl. a Török címer lapot.

A címerről el lehet helyezni színes és színezetlen, valamint vonalkázásos színjelöléssel ellátott ábrát is. A fekete-fehér fénykép csak akkor javasolt, ha a címer számára létrehozott lapon a színek leírása is szerepel vagy nem áll rendelkezésre más ábra a címerről. A vonalkázásos ábra olyan, ahol a színeket egy fekete-fehér ábrán a heraldikában használatos vonalkázási rendszerrel jelölik.

 

A fekete-fehér ábra lehet olyan is, ahol csak a címerpajzson szereplő ábrák körvonalai láthatók. A képek elküldhetők szerkesztésre a címerhatározó szerkesztőjének is.

Ha egy címernek valamely forrásból csak a címerleírását ismered, akkor azt az adott oldal számára létrehozott wikipédiás oldalon kell elhelyezni. (Például az eltérő Kovách, Kovács, Kováts családok címerleírásait a Kovács címer oldal tartalmazza.)

2. Kövesd a határozói kulcsot, majd az új címer ábráját add hozzá ahhoz a kategóriához (a Címerhatározó megfelelő kulcsához), amelyiknek az adott címer megfelel. Egyben az ábra alatt helyezd el a címer számára a Címerhatározón belül létrehozott oldal linkjét. A címerhatározói kulcsban elhelyezett címer linkjére lásd pl. az Aba nemzetség címere és az Abádszalók címere lapokat.

3. A címer (vagy pecsét) nevét add hozzá a címerhatározó megfelelő betűrendes mutatójához és add meg a rá vonatkozó hivatkozásokat -- a címer számára létrehozott oldal linkjét a Címerhatározón belül, illetve a helyét a címer megfelelő alkategóriájában.

A címerek ábrázolását és a hozzá tartozó információkat el lehet küldeni a szerkesztő, Szegedi László e-mail címére is (gryfmedia kukac gmail.com), vagy Magyar Zoltánnak, a Néprajzi Kutató Intézetbe.


A címerek betűrendes mutatója


Keresd ki a címert a határozó jegyzékéből az alábbi névjegyzék segítségével. Az egyes nevek névváltozatai (pl. Kováts, Kovách, Kovács) és a hozzájuk tartozó címerek egyetlen oldalon szerepelnek.

A Címerhatározóban a családnevek alanyesetben szerepelnek, a települések, országok, tartományok, szervezetek stb. nevei pedig birtokos esetben. Ez lehetővé teszi az azonos nevű családok és településk stb. címereinek megfelelő elkülönítését: pl. Zólyom címer (a Zólyom család címere) és Zólyom címere (Zólyom város címere).

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs

A határozói kulcsok →Tovább

Határozd meg a címert a határozói kulcs segítségével. A Címerhatározó kulcsainak sematikus elágazásait az itt látható ábra mutatja.

 

A Címerhatározó kulcsiban előforduló rövidítések

  • áll -- állat
  • C -- címerkép
  • cöl -- cölöp
  • E -- egyféle borítású alap
  • ec -- egyéb címerkép
  • EGY -- egyszerű, osztatlan pajzs
  • em -- egyéb mesteralak
  • emb -- ember
  • F -- felezett, kétszer osztott címer
  • Ft -- a címerábra főtípusú
  • H -- harmadolt, háromszor osztott címer
  • hbp -- harántpólya vagy balharántpólya
  • ker -- kereszt
  • M -- mesteralak
  • Mj -- a címerábra megkülönböztetett jegyű
  • N -- négyelt, négyszer osztott címer
  • n -- a fő címermezőben nincs címerábra
  • növ -- növény
  • NT -- négynél többször osztott címer
  • O -- osztatlan (fő) címerpajzs
  • OSZ -- osztott, egyesített címer
  • pó -- pólya
  • szf -- szarufa
  • T -- (kettőnél) többféle borítású alap
  • tár -- tárgy
  • term -- természeti tárgy, jelenség
  • v -- a fő címermezőben van címerábra


Az első eldöntendő kérdés, hogy a címerpajzs egyszerű, osztatlan vagy pedig osztott összetett-e.


A határozói kulcsok →Tovább

Lásd még

szerkesztés