Címerhatározó/Veszprémi egyházmegye címere
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a(z összes felekezetű) veszprémi egyházmegye címerével foglalkozik.
(Római katolikus) Veszprémi főegyházmegye
szerkesztésA veszprémi püspökök és érsekek pecsétei és címerei
-
Robertus püspök (1209-1226) pecsétje, 1210
-
Róbert veszprémi püspök (1209-1226), esztergomi érsek (1226-1239) pecsétje (1210)
-
Bertalan veszprémi püspök (1226-1243) pecsétje
-
Zalaudus veszprémi püspök (1245-1262) pecsétje
-
Széchy Pál püspök (1263-1275) pecsétje 1272. aug. 1
-
Kőszegi Péter veszprémi püspök (1275-1288) pecsétje
-
Rád nembeli Benedek püspök (1289-1311) pecsétje 1299. júl. 17
-
István püspök (1311-1322) pecsétje 1319. febr. 7
-
Mesko püspök (1334-1344) pecsétje
-
Garai János püspök (1346-1357) pecsétje 1356. aug. 6
-
Deméndi László nyitrai (1367–1372), veszprémi (1372–1377), váradi püspök (1378-1382) pecsétje, 1380
-
Himfy Benedek püspök (1379-1387) pecsétje 1387. jan. 17
-
Jánki Demeter püspök (1387-1391 és 1395-1398) nagypecsétje 1397
-
Talán Dömötör nyitrai (1385-1387), veszprémi (1387-1391, 1395-1398), erdélyi (1391-1395) püspök címere
-
Vetési Albert nyitrai (1457–1458), veszprémi püspök (1459-1486) püspök címere
-
Szatmári György veszprémi ([1499] 1501-1502), váradi (1501-1505), pécsi (1505-1521) püspök, esztergomi érsek (1522-1524)
-
Beriszló Péter veszprémi püspök (1512–1520)
-
Beriszló Péter veszprémi püspök címere az 1515. évi veszprémi egyházmegyei zsinat nyimtatott határozatainak címlapján
-
Várdai Pál veszprémi (1520-1524), egri (1524-1526) püspök, esztergomi érsek (1526-1549)
-
Fejérkövi István (1572-1587)
-
Naprágyi Demeter gyulafehérvári (1597-1601), veszprémi (1605-1606), győri (1606-1619) püspök, kalocsai érsek (1608-1619)
-
Sennyey István veszprémi püspök (1628-1630) címere
- Irodalom:
A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Veszprémi Református Egyházmegye
szerkesztésA Veszprémi Református Egyházmegye földrajzilag a Balaton Felvidéken, a Káli Medencében, a Kelet-Balatoni Medencében, Veszprém Megye déli részén és egy kis részben Zala Megye északkeleti részében található.
A reformáció a régi területi alapokat meghagyta, de a későbbi, főleg geopolitikai hatások (török hódoltság, végvári rendszer) szükségszerű változásokat hoztak. Az Egyházmegye második időszaka, a XVI. század második fele a lutheri és kálvini irányzatok egyházszervezeti egységének fél százada az 1591-es Csepregi Zsinatig, ahol a két evangéliumi tábor elválik egymástól. A látszólagos szervezeti egység még tart 1612-ig, amikor az utolsó közös püspöke is elhunyt a dunántúli protestantizmusnak. Beythe István püspök halála után a reformátusok püspöke Pathai István rohonci, majd veszprémi prédikátor lett. Innét kezdődik a Veszprémi Református Egyházmegye harmadik korszaka.
A Veszprémi Református Egyházmegye 1612-ben kezdi el önálló szervezeti életét. A politikai viszonyok, hódoltsági határok, lélekvesztő idők, valamint a kezelhetőségi szempontok teszik szükségessé az alesperességekre felosztást. A XVIII. század közepére az alesperességek önállósulnak.
II. József Türelmi Rendelete 1781-ben meghozza a várva várt szabadságot a reformált egyházaknak is. Ha korlátozó feltételekkel is, de épülhetnek templomok az elvettek helyébe. Nem széptevő hízelgésből kerül a veszprémi gyülekezet templomának homlokzatára és sok kazettás templomunk mennyezetére a „Kalapos Király” kétfejű sasos címere, sőt úrvacsorai cserépkorsókon is láthatóak ilyenek (Kenese).[1]
- Irodalom:
A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: