Állatok/Hártyásszárnyúak/Fürkészdarazsak

(Chalcidoidea szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 6141 bájt

Kertészet

Fürkészdarazsak


[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Fürkészdarazsak]]

Fürkészdarazsak
(Chalcidoidea, Syn: -)
Más neve(i): fémfürkész-alkatúak


A fémfürkészek a rovarok osztályába, a hártyásszárnyúak rendjébe és a fullánkosdarázs-alkatúak alrendjébe (Apocrita) tartozó öregcsalád, melybe 24 család és közel 22 500 leírt faj tartozik. Tagjai jobbára apró termetű, gyakran fémesen irizáló színű, változatos testalakú rovarok. Világszerte elterjedtek, legtöbbjük parazitoid életmódú, azaz petéit más rovarok testébe helyezi, melyet lárvái belülről felfalnak. A kártevő rovarok pusztítása révén egyes fajaik fontos szerepet játszanak a biológiai védekezésben.
A fémfürkészek többsége apró termetű, testhosszuk rendszerint néhány milliméter. Legnagyobb fajaik több centiméter hosszúak lehetnek, míg egyes parányfürkészek (Mymaridae) testhossza alig 0,14 mm, ezáltal a legkisebb ismert rovarok. Méretük mellett testük alakja, színe, szőrözöttsége és skulptúrája is igen változatos. Számos fajuk pompás zöld, kék, ibolya, aranyos vagy rezes fémfényű, innen ered nevük is. Más fajok egyszínű feketék, barnák vagy sárgásak, néha a fullánkos darazsakat mímelő riasztó mintázat is előfordul. Testfelszínük lehet sima, barázdált vagy gödröcskés, csupasz vagy erősen szőrözött. Sokszor látványos morfológiai alkalmazkodásokat mutatnak: egyes fajok hátsó vagy elülső lábai erőteljes fogólábbá módosultak, másoknál a toron találhatók szarv- vagy tövisszerű kinövések. Szárnyaik erezete redukálódott, csak szegély alatti, szegély-, sugár- és ütőér alkotja, de gyakran ezek is hiányozhatnak. Bizonyos fajok szárnyatlanok vagy csökevényes szárnyúak, esetleg csak az egyik nem rendelkezik szárnnyal. A nemek között más jellegekben is gyakran nagy az eltérés.
A fajok túlnyomó része más fürkészdarazsakhoz hasonlóan parazitoid életmódú: petéiket rovarok, pókok, atkák, sőt, néhány esetben fonálférgek testébe vagy testfelszínére helyezik. Lárváik a gazdaegyed belső szerveivel táplálkoznak, idővel elpusztítva azt. A gazdaállat a legtöbb esetben lárvaállapotú rovar, de fajtól függően kifejlett egyed (imágó), báb, sőt, pete is lehet a célpont, ráadásul a gazda sok esetben több életszakaszon keresztül hordozza a benne fejlődő lárvákat. Léteznek ún. hiperparazitoid fajok is, ezek más parazitoidok élősködői. Jellemző rájuk a poliembriónia jelensége: egyetlen lerakott petéből a zigóta ivartalan osztódása révén akár több száz lárva is kifejlődhet. Egyes fajoknál a partenogenézis (szűznemzés) is megjelenik. Néhány faj növényevő életmódú, ezek gubacsképzők, vagy bizonyos növények magvaiban fejlődnek. A fügefémfürkészek (Agaonidae) kizárólag a füge (Ficus sp.) álterméseiben fejlődnek, egyúttal a növény nélkülözhetetlen beporzói.
Számos gazdasági kártevő fontos természetes ellenségei, így kiemelt szerep jut nekik a biológiai védekezésben. A fügefémfürkészek beporzó munkája nélkül a füge gyümölcsérése is lehetetlenné válna. Növényevő fajaik olykor kárt tehetnek bizonyos haszonnövényekben.
A csoport taxonómiája igen bonyolult, nem tisztázott, az elfogadott családok száma, illetve ezek rokoni kapcsolatai folyamatosan vita tárgyát képezik. A taxonómusok jelenleg 24 családot különböztetnek meg, ezek némelyike azonban szinte bizonyosan parafiletikus; a sugaras fémfürkészek családja (Pteromalidae) egyes vélemények szerint akár nyolcféle független csoportot is tartalmazhat.

A jelenleg elfogadott családok:

Fügefémfürkészek (Agaonidae)
Tetűrontó fémfürkészek (Aphelinidae)
  • Azotidae
Kertészet/Hártyásszárnyúak/Vastagcombú fémfürkészek (Chalcididae)
Chrysolampidae
Kertészet/Hártyásszárnyúak/Szivárványos fémfürkészek (Encyrtidae)
  • Eriaporidae
  • Eucharitidae
Karcsú fémfürkészek (Eulophidae)
Horpadt fémfürkészek (Eupelmidae)
Hengeres fémfürkészek (Eurytomidae)
  • Eutrichosomatidae
Görbefarkú fémfürkészek (Leucospidae)
Parányfürkészek (Mymaridae)
  • Megastigmidae
Díszes fémfürkészek (Ormyridae)
Zömök fémfürkészek (Perilampidae)
Sugaras fémfürkészek (Pteromalidae)
  • Rotoitidae
  • Signiphoridae
  • Tanaostigmatidae
  • Tetracampidae
Hosszúfarkú fémfürkészek (Torymidae)
Petefémfürkészek (Trichogrammatidae)

Emellett két kihalt család is ismeretes:

†Khutelchalcididae
†Diversinitidae
A fémfürkészek a hártyásszárnyúak egyik legnagyobb fajgazdagságú csoportját képviselik. Az eddig leírt közel 22 500 faj valószínűleg csak kis töredékét képezi a csoport teljes fajszámának, mely egyes becslések szerint akár 500 000 is lehet. Az egyes fajok meghatározása igen nehézkes, rendszerint csak az egyedek preparálásával és mikroszkópos vizsgálatával lehetséges.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Fürkészdarazsak

A Wikimédia Commons tartalmaz Fürkészdarazsak témájú médiaállományokat.