Címerhatározó/Cibakháza címere

(Cibakháza címere szócikkből átirányítva)

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Cibakháza címerével foglalkozik.


Cibakháza pecsétje a XVIII. század második felében
Cibakháza 1854-ben készült új pecsétje
Cibakháza 1996-ban elkészített új címere

Cibakháza nagyközség

(Jász-Nagykun-Szolnok megye)

Cibakháza gazdag múltú település, története az írásos források alapján egészen a XIV. századig vezethető vissza, így jelképei megalkotásához számtalan olyan tény és esemény szimbolikus ábrázolása használható fel, amelyek érdemesek arra, hogy a múltból a jövőbe vezető eszmei híd alkotó elemei legyenek. Közülük a jelentősebbek kerültek be a község címerébe.

Cibakháza címere álló, csücsköstalpú, négyelt pajzs. A jobb oldali felső vörös pajzsmezőben lebegő zöld fenyőgallyakból balra forduló, kétfarkú, fegyverzett (ti. nyelvét és körmeit kibocsátja), ötágú, arany diadémmal koronázott arany oroszlán növekszik, jobb mancsát támadóan előrenyújtja, baljával aranyos markolatú, ezüst pengéjű szablyát emel a feje fölé. A bal felső kék mezőben tizenhárom (3-2-3-2-3) arany liliom lebeg. A jobb alsó, ugyancsak kék mezőben két hullámos ezüst pólya foglal helyet.

A bal alsó arany mezőben fekete turulmadár (Austur v. Falco sacer) szárnyal jobbra, karmaiban csúcsával jobbra irányuló nemzeti (piros-fehér-zöld) zászlót tartva.

A pajzsra enyhén jobbra fordulva 1848-as honvéd gyalogsági főtiszti fekete, arany paszományokkal és zsinórokkal, nemzeti színű sapkarózsával (benne arany V.F. monogrammal) és ezüst nemzeti címerrel díszített csákó került, amelyet jobbról és balról egy-egy arany rúdcsúcsos nemzeti színű zászló fog közre (foszlányok helyett).

Cibakháza címere beszélő címer (tessera loquens). A kék mezőben futó két hullámos pólya utal arra, hogy a település (bár az első okleveles említése csak 1465-ből van, talán már az őskorban is) a Tisza és a Körös szögében feküdt, amelyek magasabb vízállás idején a falú lábáig is kiöntöttek. A hősi helytállást, áldozatvállalást és nemzeti érzületet fémjelzi a fekete turul (Austur), amelyet már Attila hadijelvényein is feltüntettek, s a magyar fejedelmi dinasztia eredetmítoszában is szerepelt. Így jelképe lehet a helyi közösség sok évszázados küzdelmében és élni akarásában megnyilatkozó azon erőnek, amelyet a honfoglalástól a török háborúkig (mikoron is számos vitéz nyert birtokot e helységben), és 1848/49-től (melynek egyik legcsodálatosabb ütközete itt esett meg) a két nagy világégésig (melynek nem kevés hősét és áldozatát gyászoljuk) szűkebb pátriánk, nemzetünk és nemzeti zászlónk szeplőtelen megoltalmazása érdekében kifejtett.

A település névadója valószínűleg az a férfiú volt, aki Károly Róbert kíséretében érkezve Cyba(c) névre hallgatott, s akinek fiáról 1343 novemberéből szól egy dokumentum (magistri Michaelis fily Cybaak). A család származásáról Istvánffy Miklós, Cibak Imre váradi püspök és temesi főispán tetteit előadva ezt írja: "Itáliában a legkiválóbb liguriai nemzetség Cyboa családjából származott, akinek az ősei Massa őrgrófjaival együtt, egyazon időben érkeztek Itáliából Pannóniába, lakhelyeket és birtokokat a királyság azon részén, amelyet Biharnak mondanak, szereztek; a pannonok valamiféle kificamított szóval Cibaci és Massaii névvel nevezték őket, amit okleveleik régi írott emlékei nyomán világosan helytállónak kell tartani." A név valóban torzított: a Cibeo-Malaspini család nevének magyarítása. E liguriai család címerében pedig ott találjuk a fenyők között álló oroszlánt, melyet némi módosítással a névadóra emlékezve emeltünk be a címerbe.

Másik nevezetessége Cibakházának, hogy 1849 januárjában itt állomásozott Leiningen-Westerburg Károly, az aradi tizenhárom egyike, aki egy csatát is vív februárban itt az osztrákokkal, melynek a kimenetele első pillanatban kétséges - magát Leiningent is fogságba ejtik -, azonban zászlóaljának épp ez ad erőt arra, hogy vezérét hiányolva visszaforduljon és elfoglalja azt a csárdát, amiben fogva tartották, közben megnyerve az ütközetet is. Leiningen-Westerburg Károly családi címerében is található ragadozó madár, de úgy hisszük, a tizenhárom hős vértanú együtt kell, hogy szerepeljen címerünkben, ezért őt jelképezi a liliomok egyike, tovább erre emlékeztet az a tiszti csákó, amely a címeren szerepel (a Schwarzenberg gyalogezred fövege).

A foszlányokat helyettesítő nemzeti zászlók közrefogják ezt a főtiszti csákót, ezzel keretbe foglalják mindazt, amit a fentiekben elmondtunk a település múltjának jelentősebb és a pajzson ábrázolt eseményeiről.

Cibakháza bemutatása

Cibakháza a Tiszazug kapuja, lakóinak száma 4500 fő. Szolnoktól déli irányban a Tisza bal partján fekszik, Tiszaföldvár és Nagyrév között. A Kunszentmártont Szolnokkal összekötő 442 sz. út szeli át, vasútállomása nincs. Halmazos településmagja a Tisza partján, az ártérbe félszigetszerűen benyúló, földnyelven települt. A folyó szabályozása óta az élő Tiszától 3 km-re, a leghosszabb magyar holt-ág mellé került. Az ártér a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzethez tartozik. Jellegzetes élőhely, gazdag növény- és állatvilággal.

Cibakháza nevét írott források 1465-ben említik, Római katolikus temploma 1757-től 1760 között épült a Tiszazug katolikus elsődlegesen katolikus települése. A templom, késő Barokk stílusú, műemlék jellegű. A falu alatt a Tiszán épült fahíd jelentős átkelőhely volt, és az 1849-es cibakházi csata bevonult a dicső emlékek sorába. A történelmileg jelentős csata idején Damjanich és Kossuth is meglátogatta a helyszínt. Az általános iskola Damjanich János nevét felvéve történelmi rendezvényeket tart.

Az önkormányzat több mint 400 milliós költségvetéssel gazdálkodik, a településen cigány kisebbségi önkormányzat is működik.

A képviselő-testület tagjai: Ráczkevi Lajosné, polgármester. Arany Sándor alpolgármester, Batáné Tóth Katalin, Ferenczi Andrásné, Gombos László, Hajdú József, Jáger János, Kulik László, László Imre, Dr. Litkei Tamás, Dr. Maczkó Péter, Savella Mihály képviselők.

Közel 400 gyermek jár iskolába, 140 gyermek óvodába, pedagógusok száma 35, bölcsőde, gondozási központ, családsegítő-központ, falugondnok dolgozik a lakosságért. Az egészségügyi ellátást háziorvosok, védőnők, fogorvos és gyógyszertár segíti.

Művelődési Ház rangos rendezvényeivel, a Könyvtár közel 18 ezer kötettel, mozi, kábeltelevíziós rendszer és a Cibaki Hírek néven ismerté vált, önkormányzati újság segíti a kultúrát. A településről két helytörténeti kiadvány is megjelent. Kulturális rendezvények közül legjelentősebbek a nyári képzőművészeti alkotótáborok, arató és szüreti felvonulások.

A heti piacok, és a országos kirakodó- és állatvásárok mindig látogatottak.

Civil szervezetek közül legjelentősebbek a Nyugdíjak Klubok, Horgász és Sportegyesület, és a Polgárőrség, valamint a Mozgáskorlátozottak Egyesülete.

A lakosság ellátását helyben pékség, több vendéglátó egység, fodrász, kozmetikus biztosítják.

Szálláslehetőség korlátozott.

Látványosságok közül a Kossuth Ház, a Szabadság tér a Turul emlékművel, a Holt-Tisza Szakadás nevű természeti képződménye, a Római Katolikus Templom, és a temetői kápolna a legszebbek.

Mezőgazdasági település lévén nyáron sok szőlő, dinnye és zöldségféle terem.

A Holt-Tisza kitűnő horgászhely, két különböző helyen közel száz üdülő tulajdonos jutott telekhez. [1]

  • Irodalom:

BAGI GÁBOR és SZURMAY ZOLTÁN: Cibakháza. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest é. n. Megjelent a magyar állam millenniumára. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007 [2]

A település címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[3]

[4]

Rövidítések

Lásd még: