Fájl:Andrea Scolari váradi püspök pecsétje 1422.png

Összefoglaló szerkesztés

Az ovális pecsétet (65 . kép) harmonikus térbeosztással, törékeny, filigrán tagokból felépülő gótikus architektúra tölti ki, amely három szakaszra oszlik. A középső részben két szent (Sz. László és Ker. Sz. János, Nagyvárad és Firenze védőszentjei) és a Madonn a látható, kinek alakja a nagyobb méretek és a fülke baldachinjának felemelése által erősebb hangsúlyt kap. A felső lezárást két térdelő angyal és Krisztus alakja képezi, amelyek háromszögű elrendezésükkel harmonikusan illeszkednek az adott térbe. Lent az alsó szakaszt kis aedicula díszíti, melyben egy püspök alakja24 [24 Valószínűleg maga Andrea Scolari. A pecséteken levő portréábrázolásokra vonatkozólag v. ö. Ewald, W. : Siegelkunde 1914. S. 185—186. Az egyházi pecsétnek pedig ezt a típusát, melyen az első helyet valamely vallásos ábrázolás foglalja el, amellyel szemben a portré mellékes motívummá zsugorodik, Roman liagiologikus típusnak nevezi (Manuel de sigillographie française 1912. p. 174—5.)] látható. E gazdag és könnyed tagolású pecséttel szemben, melynek finom architektónikus vázába karcsú és légies alakok vannak illesztve, Lukács püspöknek, Scolari elődjének a pecsétje (1398)2S [25 Bunyitay I. 223. 1.] tagozásában egyszerűbb, architektónikus részeiben súlyosabb, alakjaiban nehézkesebb. Még ennél is nehézkesebb formafelfogást mutat Demeter bíbornok pecsétje (1386), mely azonban már jóval korábban készült.26 [26 Magy. Nemz. Tört. Ш. 337. 1.] Andrea Scolari pecsétjének művészi kompozíciója, finom rajza kétségkívül elsőrangú mester munkája, sajnos azonban művészi leszármazását pontosan megállapítani művészettörténeti szempontból is használható sphragistikai munkák csekély száma miatt egyelőre nem lehetséges. A pecsétről leolvasható stílussajátságok az internacionális gótikus stílusáramlathoz kapcsolják, mindössze néhány nuance, a Madonnának egységes rythmuson felépülő karcsú alakja, a kétoldalt gazdag hullámokban lecsüngő redők, azonkívül a gyermek Jézus beállítása utal Északfranciaországra.27 [27 Koechlin, R.: Les ivoires gothiques français. Paris. 1924. No. 117, 154, 156. 131, 539, 541, 546, 587, 660, 698, 825. Vitry, P. — Brière, G. : Documents de sculpture française du Moyen Age. 1904. Pl. LXXXXIII. N0. 1, LXXXXY. N0. 8, 9, CHI. N0. 3. Pinder, W. : Zum Problem der schönen Madonnen um 1400. Jahrb. der preuss. Kunstsammlungen. 1923. Abb. 25, 27, 28. Hourticq : France, p. 109. Fig. 2x6.] Azonban e rokonvonások28 [28 Hogy Andrea Scolari pecsétje talán francia véső munkája, mint ezt stílussajátságok valószínűvé teszik, történeti szempontból nem lehetetlen. Hiszen tudjuk, hogy Zsigmond 1417-ben Párizsban vésette pecsétjét. (Ewald op. cit. S. 139.) Ugyanekkor francia művészek hazánkban is megfordultak. (Clays Davion szőnyegszövő. Szamota: Régi utazások Magyarországon. 1891. 93.1. Maestro Otto di Francia ricamatore. Commissioni di Rinaldo degli Albizzi. Vol. II. 1869. p. 581.)] figyelembevételénél sem szabad szem elől téveszteni, hogy ebben a korban a típusok és motívumok29 [29 A típusvándorlásra vonatkozólag v. ö. Burger: Die deutsche Malerei. I 1918. S. 96—97, Pinder: Zum Problem der schönen Madonnen um 1400. Preuss. Jahrb. Goldschmidt : Gotische Madonnenstatuen 1923. Abb. 13—19, 37. Supino : Arte pisana 194. p. 217. Planiscig: Gesch. der venezianischen Skulptur. Öst. Jahrb. 1916. S. 163—4, 174, 196, 205.] Európaszerte egyik országból a másikba vándoroltak.

Licenc szerkesztés

Ez a kép közkincs, szabadon felhasználható: alkotója több mint 70 évvel ezelőtt elhunyt, a védelmi idő lejárt. A Szjt. 31. § alapján: (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. (2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. (3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani. Figyelem: A szerző személyhez fűződő jogai a törvény alapján nem ruházhatók át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. Ezért közkinccsé minősítéskor is mindig körültekintően kell eljárni a szerző személyét illetően! Amennyiben a szerző személye nem állapítható meg, a kép leírásából ki kell derülnie, hogy miért lehetetlen utánajárni, ki készítette; máskülönben a képet törölni fogjuk. Figyelem: A védelmi idő esetenként államonként változhat, a fentiek az EU-harmonizált vonatkozó magyar szabályozást foglalják össze! This file is in the public domain because its copyright expired in Hungary 70 years after the death of the author. Public domain Public domain false false