Gomba/Gyógygombák/Laskagomba

(Gomba/Ehető gombák/Laskagomba szócikkből átirányítva)


Gombák

Laskagomba

Gomba portálMikológiaGombacsaládokGombalista (HU-La)Gombanevek változásaiGomba fajtákEhető gombákGyógygombákNem ehető gombákMérgező gombákGombamérgezésekVédett gombákGombák eltevéseGombás ételekGombavizsgálatGombanaptárGomba szótárMit-mihez használjunk



Késői laskagomba
Késői laskagomba


Laskagomba
(Pleurotus ostreatus, Syn: -)
Más neve(i): Népi nevei termőhelyére, színére, valamint termésének az idejére utalnak: fehér lasa (Gyergyó), feketehátú (Moldva), bükkfagomba (Bánság, Csík), bükkfalasa (Kászon), bükkgomba (Beregi járás), fagygomba (Zemplén), kék törzsök (Máramaros), őszi lasagomba (Sóvidék), szürke lasa (Gyergyó), Késői-, vagy kései laskagomba (magyarul).


A késői laskagomba az osztatlan bazidiumú gombák osztályának a kalaposgombák rendjéhez, ezen belül a laskagombafélék családjához tartozó faj. Latin nevét onnan kapta, hogy ősszel és télen terem. Szeptembertől márciusig a lombos és tűlevelű erdőkben, élő vagy elhalt fák ágain vagy tuskóján terem. Kora tavasszal is előfordul, bár akkor ritkább.

Élő vagy elhalt lombos fákon, ezek ágain telepszik meg, az egyik legtovább szedhető gombafajta, de újabban sokfelé termesztik is. A még fiatal gomba kalapját kell gyűjteni, amikor a húsa még fehér és rugalmas, az idősebb példányok húsa már szívóssá válik, ezért kevésbé ízletes.
Kalapja 5–15 cm átmérőjű, krémszínű, szürkéslila, kagyló alakú. A kalap felszíne fiatalon viaszos bevonatú, kékesszürke színű, ami később hússzínűre, vagy barnára változik. A lemezek fehéresek vagy sárgásak, szélesek, a tönk kezdetéig lefutnak. A spórapor eleinte fehér, később világos-ibolyás végül világos-barnás színű. A színtelen spórák hengeresek, végük lekerekített, hosszuk 10-12 µm, szélességük 3,5-4 µm.
Húsa fehér, az idősebb példányok esetében rágós, szálkás. Illata taplószerű, íze lágy. Rövid, oldaltálló tönkje fehér, néha barnás, amellyel az élő, vagy elhalt lombhullató fákhoz kapcsolódik. Egyedei csoportosan, egymás fölött, csomókban, jellegzetes kagyló alakban jelennek meg.
Általánosan elmondható, hogy az ehető és gyógyhatású gombák élelmezésben betöltött szerepe jelentős, táplálkozási értékük többrétű. A gomba fehérjében gazdag, egyszerű szénhidrát tartalma alacsony, miközben nagy molekulasúlyú szénhidráttartalma magas. Zsírokban szegény, antioxidánsokban gazdag.
Hiányzik belőle a koleszterin, az A- és C-vitamin, viszont számottevő forrása a B-vitamin komplex egyes tagjainak (B2, B3, B5) és az ergoszterolnak (D2-vitamin provitaminja). Magas az élelmi rosttartalma. Alacsony emellett a nátrium koncentrációjuk, miközben sok káliumot és foszfort tartalmaznak és néhány vitamin (B2-vitamin és D-vitamin) forrásaként is szolgálnak.
A termesztett gombák beltartalma is megfelel a leírtaknak. Alacsony az energiatartalmuk és a glükóz tartalmuk (inkább mannitolt tartalmaznak), ezért alkalmas összetevői a diabetikus étrendnek. : Alacsony emellett a nátrium koncentrációjuk, miközben sok káliumot és foszfort tartalmaznak és néhány vitamin (B2-vitamin és D-vitamin) forrásaként is szolgálnak.A termesztett gombák beltartalma is megfelel a leírtaknak. Alacsony az energiatartalmuk és a glükóz tartalmuk (inkább mannitolt tartalmaznak), ezért alkalmas összetevői a diabetikus étrendnek.
Számos ókori forrásban, így például a Védákban is említést tesznek a gombák orvosi felhasználásának jelentőségéről. A Rómaiak a gombát az istenek eledelének hívták, míg a Kínaiak az élet elixírjének tartották. A mai orvostudomány biokémiai elemzéssel igazolta az ókori feltevéseket, hogy a laskagomba fajok gyógyászati felhasználása megalapozott.
A laskagomba sejtfalát felépítő kitint a szervezet N-acetil-D-glükózaminná (glükózamin) hidrolizálja, ami hatásosnak bizonyult az degeneratív ízületi elváltozások kezelésében, valamint sportolók ízület és porcerősítés céljából táplálékkiegészítőként is használják.
A szárított késői laskagombában 2,8%-ban található meg a magas koleszterinszint és a keringési megbetegedések kezelésére használt lovastatin. A lovastatint természetes módon tartalmazó késői laskagomba hatásosságát a koleszterinszint csökkentésben számos állatkísérlettel bizonyították.
Tartalmazza a pleuran nevű poliszacharidot, amelyet immunstimulánsként ismernek. A pleuran hatásosságát kimutatták az intenzív edzés során bekövetkező fehérvérsejt aktivitás csökkenés kezelésében, illetve egy 2011-es 50 atlétán elvégzett 3 hónapos kísérlet során kimutatták, hogy a késői laskagombából kivont pleuran csökkentette a felső légúti megbetegedések gyakoriságát és megnövelte az atléták vérében előforduló fehérvérsejtek számát.
Kísérlettel igazolták, hogy a késői laskagomba gátolja az egyes emlő- és vastagbélrák sejtek működését, ezért potenciális szerepe lehet ezen megbetegedések kezelésében illetve megelőzésében.
A késői laskagomba a természetben az első deres, késő őszi éjszakák után nagy csoportokban jelenik meg. Kora tavasszal is előfordul, bár akkor ritkább. Szeptembertől márciusig a lombos és tűlevelű erdőkben, élő vagy elhalt fák ágain vagy tuskóján terem. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben.

Gyűjtése

A még fiatal gomba kalapját kell gyűjteni, amikor a húsa még fehér és rugalmas, az idősebb példányok húsa már szívóssá válik, ezért kevésbé ízletes.

Termesztése

A laskagomba termesztés három fázisból áll: átszövetés (inkubáció), termőre fordítás és a termőtest növekedés. A további fázisok a ciklus ismétlését jelentik.


Felhasználjuk:leves, ragú leves és sültek ízesítésére, de pörkölnek is elkészíthető, legjobb, ha más ehető gombával keverten készül.


Ellenjavallat: : Ez a szócikk kizárólag tájékoztatási célt szolgál, nem alkalmas betegségek kezelésére.
A gyógygombákat is tartalmazó étrend-kiegészítő készítmények alkalmasak lehetnek betegek kiegészítő terápiájára, de semmiképen sem helyettesítik a hagyományos orvosi terápiát.

Lásd még

szerkesztés


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány