Gomba/Mérgező gombák/Csípős pereszke

Gombák

Csípős pereszke

Gomba portál • Mikológia • Gombacsaládok • Gombalista (HU-La) • Gomba fajták • Gombanevek változásai • Ehető gombák • Gyógygombák • Nem ehető gombák • Mérgező gombák • Gombamérgezések • Védett gombák • Gombák eltevése • Gombás ételek • Gombavizsgálat • Gombanaptár • Gomba szótár • Mit-mihez használjunk

Csípős pereszke

(Tricholoma virgatum, Syn: -)
Más neve(i): -

Étkezési érték: Ez a gomba Mérgező! Gyomor- és bélpanaszokat vált ki, amelyek rosszulléttel és hányással párosulnak. A párducpereszkéhez hasonló, de enyhébb lefolyású és kimenetelű mérgezést okoz. (A Funga Hungarica „nem ehető”-nek jelöli).

Kalap

3-7 cm széles, ezüstösen fénylő, hamuszürke, felülete sötétebb, sugarasan benőtt szálakkal díszített, közepén jellegzetes hegyes csúccsal (olykor csak domború, csúcs nélkül). Széle beszakadozó lehet.

Lemezek

fehéresek vagy világosszürkék, kiöblösödőek, gyakran kis sötétszürke pöttyök tarkítják. Sűrűn állók, tönkhöz nőttek, vagy kis pereszkefoggal lefutók. Öregen a lemezélek feketék.

Tönk

9x1,5 cm, hengeres; fehéres szürke, felső harmadának felszíne finoman lisztes vagy pontozott, alsó része sima vagy finoman szálas, halvány rózsaszín foltokkal díszített.

Hús

fehéres, a kalapbőr alatt kissé szürkés, színe nem változik, szagtalan vagy földszagú, íze először keserű, majd hamarosan égetően csípős lesz.

Spóra

elliptikus, sima, 6-7,5 x 5,5-6 μm. Spórapora fehér, nem amiloid.

Elfordulás

IX-X; mikorrhizás; főleg fenyvesekben, többnyire lucosokban, ritkábban bükkösben, savanyú talajokon, különösen moha között nő. Magyarországon ritka gombafaj.

Hasonló fajok

- szürke pereszke,

- fenyő-pereszke,

- bükki pereszke,

- párducpereszke.

Ezt olvasd el!: Tévedések a mérgező gombákról

Lásd még

Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Csípős pereszke témájú médiaállományokat.