Gomba/Mérgező gombák/Nagy döggomba


Gombák

Nagy döggomba

Gomba portálMikológiaGombacsaládokGombalista (HU-La)Gombanevek változásaiGomba fajtákEhető gombákGyógygombákNem ehető gombákMérgező gombákGombamérgezésekVédett gombákGombák eltevéseGombás ételekGombavizsgálatGombanaptárGomba szótárMit-mihez használjunk


Nagy döggomba
Nagy döggomba
Nagy döggomba
(Entoloma sinuatum, Syn: Entoloma eulividum; Entoloma lividum)
Más neve(i): -


Étkezési érték: Ez a gomba Mérgező!, gyomor- és bélbántalmakat okoz.

Kalap

5-20 cm átmérőjű, fiatalon domború, majd ellaposodik, gyakran tompán púpos, széle fiatalon begöngyölt, később hullámos lesz. Fehéres, krémszínű, okkeres bőrszínű, barnásszürke, selymes fényű, finoman benőtten szálas, bőre lehúzható.

Lemezek

a tönkhöz nőttek, sűrűn állók, szélesek, fiatalon fehéresek, majd sokáig sárgás színűek, végül hússzínűek lesznek.

Tönk

6-15 cm hosszú, 1-4 cm vastag, hengeres vagy bunkó alakú, fehéres, selymes fényű, benőtten, hosszan szálas, csúcsán pelyhes felületű.

Hús

a kalapban nagyon vékony, a tönkben szálas, fehéres, erősen dohos, lisztszagot áraszt, avas ízű.

Előfordulás

júniustól - októberig, lomberdőben növő, hazánkban helyenként nem ritka faj.

Hasonló fajok

- összetéveszthető a mérgező zöldesszürke döggombával,
- a feltételesen ehető szürke tölcsérgombával és
- az ehető májusi pereszkével.
Ezt olvasd el!: Tévedések a mérgező gombákról

Lásd még


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy döggomba témájú médiaállományokat.