Gomba/Nem ehető gombák/Árvalányhaj-pöfeteg

Gombák

Árvalányhaj-pöfeteg

Gomba portál • Mikológia • Gombacsaládok • Gombalista (HU-La) • Gomba fajták • Gombanevek változásai • Ehető gombák • Gyógygombák • Nem ehető gombák • Mérgező gombák • Gombamérgezések • Védett gombák • Gombák eltevése • Gombás ételek • Gombavizsgálat • Gombanaptár • Gomba szótár • Mit-mihez használjunk

---

Árvalányhaj-pöfeteg

Árvalányhaj-pöfeteg

(Gastrosporium simplex, Syn: -)

Más neve(i): Földalatti pöfeteg, pusztai gyökerespöfeteg

Étkezési érték: Ez a gomba nem ehető! A földalatti gombák gyűjtését rendelet korlátozza!

Termőtest

0,5-2 cm átmérőjű, többé-kevésbé gömbölyded, puha, finoman szemcsés gomba. Többedmagával ~1 mm vastag micéliumzsinóron nő, így a termőtestpéldányok egymással is kapcsolatban állnak.

Külső burka

krétafehér, később lapokban lehámlik.

Belső burka

eleinte fehéres, kocsonyás-áttetsző, később szürkés-okker, átlátszatlan.

Belseje

eleinte szintén fehér, fehéres-szürke, később szürkés-okkerszínű, éréskor elporló.

Mikroszkopikus jellemzők

A bazidium 15-40 x 5-9 µm méretű, lehet 8 spórás is. Spóramérete 4-4,5 µm, halványokker színű, gömbölyű vagy tompán szögletes, egyébként sima, a széllel terjed.

Előfordulás

Szikár, homokos lejtőkön, fátlan homokpusztákon él, az évelő füvek csomói körül, a zuzmó és mohapárnák között a felszín alatt néhány centiméter mélységben, ahol a kunkori árvalányhaj (Stipa capillata) és a rozsnok (Bromus erectus), a kutyatejfű és a zsálya a társnövényei. Előfordul, hogy nem emelkedik ki a talajból, de az erős zápor olykor kimossa, száraz időben a szél elfújja róla a homokot. Ősszel kezd fejlődni és áprilisra érik meg. Rimóczi szerint Európa-szerte ritka, védendő faj.

Hasonló fajok

-

Lásd még

• Mikológia
• Gombákról bővebben
• Gombás ételek
• Magyar Wikipédia: Árvalányhaj-pöfeteg

Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány