Gomba/Nem ehető gombák/Északi tüskéslaska


Gombák

Északi tüskéslaska

Északi tüskéslaska
Északi tüskéslaska
Északi tüskéslaska
(Climacodon septentrionalis, Syn: -)
Más neve(i): -


Étkezési érték: Ez a gomba nem ehető!: Méreganyagot nem mutattak még ki belőle, de keménysége és keserű íze miatt étkezésre alkalmatlan.

A gomba általában lenyűgözően nagy csoportja már messziről látható, úgy néz ki, mintha egy halott keményfán, vagy egy élő fa sebzésén növekvő likacsosgomba csoport lenne. Termőrétegét azonban nem pórusok, hanem tüskék alkotják.


Termőtest

a tövénél akár 30 cm átmérőjű és 5 cm vastagok is lehetnek a lapjai. Domború, lapos, vagy enyhén benyomott; körvonala vese, vagy félkör alakú, felülete ragacsos vagy száraz, szőrös vagy nemezes; színe fehéres, később sárgás lehet, néha finoman, koncentrikusan zónázott.

Termőrétegét

1 - 2,5 cm hosszú tüskék alkotják, amelyek előbb fehérek, majd sárgásak.

Tönk

hiányzik, de a lapok gyakran közös, fehéres alapról erednek.

Hús

fehér, kemény, vágásra nem színeződik el; zónás. Íze fiatalon enyhe, később kellemetlen, keserű. Szaga fiatalon nem jellemző, később kellemetlen.

Spóra

sima, ellipszoid, 4,5-5 x 2-2,5 μm. Spórapora fehér, nem amiloid.

Előfordulás

nyáron és ősszel; élő fák gyakran magasan levő sebzésein, elsősorban zöld kőrisen (Fraxinus pennsylvanica), cukorjuharon (Acer saccharum) és bükkön (Fagus) élősködik, a geszten okoz úgynevezett "szívrothadást". Gyakran annyira legyengíti a fát, hogy a szél kidönti. Olykor nemrég kidőlt fatörzseken vagy tuskókon is nő. A termőtestek rendkívül tartósak, több hétig élnek, gyakran zöldes árnyalatot eredményező algabevonat képződik rajtuk. Hazánkban nagyon ritka, VL: 1.


Hasonló fajok szerkesztés

-



Lásd még szerkesztés


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Északi tüskéslaska témájú médiaállományokat.