Gomba/Nem ehető gombák/Borostás gyökeresfülőke


Gombák

Borostás gyökeresfülőke

Gomba portálMikológiaGombacsaládokGombalista (HU-La)Gombanevek változásaiGomba fajtákEhető gombákGyógygombákNem ehető gombákMérgező gombákGombamérgezésekVédett gombákGombák eltevéseGombás ételekGombavizsgálatGombanaptárGomba szótárMit-mihez használjunk


Borostás gyökeresfülőke
Borostás gyökeresfülőke
Borostás gyökeresfülőke
(Xerula melanotricha, Syn: Oudemansiella melanotricha)
Más neve(i): -


Étkezési érték: Ez a gomba nem ehető!: étkezésre alkalmatlan, ha megtalálnánk, hagyjuk termőhelyén!


Kalap: 3-7 cm széles, sötétbarna, száraz, max. 3 µm hosszú, feketés barna, sűrű szőrökkel borított.

Lemezek: fehértől sárgásig, tönkhöz nőttek.

Tönk: a kalaphoz hasonló színű, sötétbarna, fahéj barna és ugyanolyan szőrös. Hosszan gyökeresedik.

Hús: fehér, vékony, szálas, íze enyhe, néha keserű.

Spóra: csaknem kerek, 8-10,5 x 7,5-9,5 µm. Spórapora fehér, nem amiloid[1].

Előfordulás: VIII-X; fán élő szaprotróf nekrotróf[2] parazita, főleg meszes talajú erdőkben, fenyőfa gyökerén nő. Magyarországon ritka faj.

Hasonló fajok

- bársonyos gyökeresfülőke,
- nyálkás gyökeresfülőke.



Lásd még


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Borostás gyökeresfülőke témájú médiaállományokat.
  1. *- azokat a spórákat, amelyek fala Melzer-reagens hatására ibolyásra, feketésre színeződik, amiloidnak nevezzük, Elsősorban a fehér spórás gomba taxonok fontos jellegzetessége.
  2. *- a gazda életében parazitálja, halála után szaprotrófként él tovább.