Gomba/Nem ehető gombák/Fenyő-galambgomba
Gomba portál • Mikológia • Gombacsaládok • Gombalista (HU-La) • Gomba fajták • Gombanevek változásai • Ehető gombák • Gyógygombák • Nem ehető gombák • Mérgező gombák • Gombamérgezések • Védett gombák • Gombák eltevése • Gombás ételek • Gombavizsgálat • Gombanaptár • Gomba szótár • Mit-mihez használjunk
Fenyő-galambgomba
- (Russula torulosa, Syn: -)
- Más neve(i): -
Étkezési érték: Ez a gomba nem ehető!
- A fenyő-galambgomba az Agaricomycetes osztályának galambgomba-alkatúak rendjébe, ezen belül a galambgombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Afrikában honos, homokos talajú fenyvesekben élő gombafaj.
- A fenyő-galambgomba kalapja 5-10 cm széles, alakja domború, majd laposan kiterül, középen benyomottá válik. A kalapszél többé-kevésbé sima. Felszíne száraz, nedvesen tapadós, bőre részben lehúzható. Színe lilás sötétvöröses színű, közepe halvány olajzöldes.
- Húsa tömör, fehéres. Szaga fűszeres, almára, mézre emlékeztet; íze fanyar, csípős.
- Sűrűn álló lemezei tönkhöz nőttek; sok a féllemez. Színük fehér, idősen krémszínű.
- Tönkje 3–6 cm magas, max. 3 cm vastag. Alakja hengeres, tömzsi, belül üreges. Színe lilás-pirosas, lassan sárguló, hosszanti csíkos.
- Spórapora okkerszínű. Spórája nyújtott ellipszoid, felülete hálózatosan díszített, mérete 7-9 x 6-7 μm.
- Európában, Észak-Ázsiában és Észak-Afrikában honos. Magyarországon helyenként gyakori lehet.
- Homokos talajú fenyvesekben, általában kéttűs fenyők (főleg feketefenyő) alatt található meg egyesével vagy kisebb csoportokban. Nyár végétől késő őszig terem.
Hasonló fajok
- - A lucfenyő-galambgombával vagy
- - a citromlemezű galambgombával lehet összetéveszteni.
Figyelem! A saját gyűjtésű gombát felhasználás előtt feltétlenül vigyük el gombavizsgálatra, amit Magyarországon magánszemélyeknek – a kijelölt piacokon – ingyen elvégeznek! |
Lásd még
- Mikológia
- Gombákról bővebben
- Gombás ételek
- Magyar Wikipédia: Fenyő-galambgomba
Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék
Forrás: TERRA Alapítvány