Gomba/Nem ehető gombák/Klórszagú kígyógomba
Gomba portál • Mikológia • Gombacsaládok • Gombalista (HU-La) • Gomba fajták • Gombanevek változásai • Ehető gombák • Gyógygombák • Nem ehető gombák • Mérgező gombák • Gombamérgezések • Védett gombák • Gombák eltevése • Gombás ételek • Gombavizsgálat • Gombanaptár • Gomba szótár • Mit-mihez használjunk
Klórszagú kígyógomba
- (Mycena leptocephala, Syn: -)
- Más neve(i): Salétromos kígyógomba, szagos kígyógomba
Étkezési érték: Ez a gomba nem ehető!
- A klórszagú kígyógomba a kígyógombafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, lombos erdőkben és fenyvesekben élő gombafaj.
Kalap
- 0,6 - 1,5 cm széles,fiatalon harang vagy gyűszű alakú, később kissé kiterül. Felszíne igen finoman deres, már a hajnali harmattól is átázik. Ilyenkor sötét szürkésbarna, áttetszően bordás, egyébként fakó hamuszürke, a széle felé mindig világosabb.
Lemezek
- felkanyarodók, szélesek, szürkésfehérek.
Tönk
- 3-7 cm magas, 1-2 mm vastag, nyúlánk, felső harmadában finoman deres, nagyon törékeny.
Hús
- salétromsav vagy ammónia szagú, retekízű.
Előfordulás
- hegyvidéki és alföldi lombos erdőkben éppúgy megtalálható, mint a fenyőfák alatt. Nem kötődik egyetlen meghatározható erdő- vagy talajtípushoz, olykor még a zárt erdőkön kívül, nagyobb tisztásokon, szélesebb erdei utak mentén vagy nagyobb tisztások gyepjében is megjelenhet magányosan vagy csoportosan. A csaknem teljesen szétkorhadt fák törmelékét is ellepheti.
- Április végétől a tartós fagyokig terem, legtöbbet nyár elején és októberben. Megjelenését csak a tartós, kemény fagyok állítják meg.
Hasonló fajok
- - Hasonlít rá a lúgszagú kígyógomba, amely nem a földön, hanem korhadó fenyőtörzseken nő.
Figyelem! A saját gyűjtésű gombát felhasználás előtt feltétlenül vigyük el gombavizsgálatra, amit Magyarországon magánszemélyeknek – a kijelölt piacokon – ingyen elvégeznek! |
Lásd még
- Mikológia
- Gombákról bővebben
- Gombás ételek
- Magyar Wikipédia: Klórszagú kígyógomba
Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék
Forrás: TERRA Alapítvány