Gomba/Nem ehető gombák/Lisztszagú pókhálósgomba

Gombák

Lisztszagú pókhálósgomba

Gomba portál • Mikológia • Gombacsaládok • Gombalista (HU-La) • Gomba fajták • Gombanevek változásai • Ehető gombák • Gyógygombák • Nem ehető gombák • Mérgező gombák • Gombamérgezések • Védett gombák • Gombák eltevése • Gombás ételek • Gombavizsgálat • Gombanaptár • Gomba szótár • Mit-mihez használjunk

Lisztszagú pókhálósgomba

(Cortinarius dionysae, Syn: -)
Más neve(i): -

Étkezési érték: Ez a gomba nem ehető!

A lisztszagú pókhálósgomba a pókhálósgombafélék családjába tartozó, Európában honos, lombos erdőkben és fenyvesekben élő gombafaj. Meszes talajú lomberdőkben és fenyvesekben található meg. Augusztustól novemberig terem.

Kalap

A kalapja 4-8 cm széles, kezdetben fékgömb alakú, majd domborúan, idősen laposan kiterül. Felszíne sugarasan szálas, nedvesen nyálkás. Színe fiatalon szürkéskék, esetleg olív árnyalattal; kifejletten szürkésbarna vagy barna.

Húsa

fehéres, a tönkjében fiatalon lilás. Szaga és íze lisztes. Kálium-hidroxiddal barna, nátrium-hidroxiddal sárgás színreakciót ad.

Lemezek

Sűrű lemezei felkanyarodva tönkhöz nőttek. Színük fiatalon szürkéskék, éretten rozsdabarna. A fiatal lemezeket védő pókhálószerű kortina fehéres vagy kékesszürkés.

Tönk

Tönkje 4-8 cm magas és 1-1,5 cm vastag. Alakja hengeres, tövénél kiszélesedő, itt 3 cm vastag is lehet. Színe eleinte szürkéskék vagy szürkéslila, később fokozatosan kiszürkül. Felszínén kortinamaradványok lehetnek, amelyek a spóráktól barnásan elszíneződnek.

Spóra

Spórapora halvány rozsdabarna. Spórája mandula formájú, durván szemölcsös, mérete 8,5-10,5 x 5-6 µm.