Gomba/Nem ehető gombák/Nagyspórás papsapkagomba


Gombák

Nagyspórás papsapkagomba

Gomba portálMikológiaGombacsaládokGombalista (HU-La)Gombanevek változásaiGomba fajtákEhető gombákGyógygombákNem ehető gombákMérgező gombákGombamérgezésekVédett gombákGombák eltevéseGombás ételekGombavizsgálatGombanaptárGomba szótárMit-mihez használjunk


[[Fájl:|thumb|200px|right|Nagyspórás papsapkagomba]]


Nagyspórás papsapkagomba
(Gyromitra martinii, Syn: -)
Más neve(i): -


Étkezési érték: Ez a gomba nem ehető!, ritka faj.

termőtest

átmérője 6(-10)–12(–14) cm, kezdetben csésze-, majd később kiterül és tárcsa alakú lesz.
Belső oldalán a termőréteg barna-barnásokker, felülete sima, enyhén hullámos-szabálytalan gyűrődésekkel, közepén összehúzott.
Külső oldala sima, fehér-okkersárga színű, végül okker-barnás, még akkor is, ha teljesen érett, mindig világosabb, mint a belső oldal színe.

Tönk

legfeljebb 10 mm hosszú, szabálytalanul hengeres, barázdált.

Hús

3 mm vastag, nagyon törékeny, vizes, okkersárga színű; szagok és különleges ízek nélkül.

Mikroszkópos jellemzők

jód-negatív, a hengeres aszkuszok nyolc áttetsző vagy nagyon gyengén sárgás elliptikus spórát tartalmaznak, nagy belső olajcseppel és 2 (-1) kisebbel. Spórája hálózatos, szemölcsös, végein tüskézett, (30-)31-38 (-39,5) × 12-15,5 µm.

Előfordulás

Nedves helyen, meszes talajon, bükk és egyéb lombos fák tuskóján vagy mellette; hegyvidéki faj.
Megjelenési ideje: április-május.

Megjegyzés

A Gyromitra nemzetség egyes képviselőivel már kora tavaszi útjainkon is találkozhatunk. A legtöbb faj főként hegyvidéki területeken él, szinte a hóolvadás után megkezdi életét. Spórái nagyon későn érnek be, így ha idejekorán leszedjük, a természetes nedvességtartalom fenntartása mellett hűtőszekrényben tartva jó eséllyel beérik.


Hasonló fajok

- Eltérések a hozzá hasonló élőhelyen termő bükkös papsapkagomba Gyromitra parma spórájának hosszmérete legfeljebb 29 -32 μm-ig terjed, míg a Gyromitra martinii spórájának hosszmérete elérheti a 40 μm-t is.
- A másik különbség a spórák díszítettsége: a G. parma spórafala erősen rácsozott, a G. martinii-é finomabban.
- A harmadik különbség a spóravégeken lévő tüskék nagysága: a G. parma 4-5 μm, míg a G. martinii-é 1 μm hosszú.



Lásd még


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyspórás papsapkagomba témájú médiaállományokat.