Gomba/Nem ehető gombák/Szilfa-tapló


Gombák

Szilfa-tapló

Gomba portálMikológiaGombacsaládokGombalista (HU-La)Gomba fajtákGombanevek változásaiEhető gombákGyógygombákNem ehető gombákMérgező gombákGombamérgezésekVédett gombákGombák eltevéseGombás ételekGombavizsgálatGombanaptárGomba szótárMit-mihez használjunk


Szilfa-tapló


Szilfa-tapló
(Rigidoporus ulmarius, Syn: -)
Más neve(i): -


Étkezési érték: Ez a gomba nem ehető!


Termőtest

15-45 cm; évelő, konzolosan csatlakozik a fatörzshöz, felül többé-kevésbé lapos, szabálytalanul szemölcsös, dudoros, kezdetben finoman bársonyos, majd sima; koncentrikusan barázdált, széle vastag, lekerekített, felülete gyakran algától zöldes.

Csövek

rétegesek, a rétegek legfeljebb 10 mm mélyek, halványbarnák. A pórusos felület rózsás-narancsos, majd barnás. Pórusai sűrűk, 5-6 db/mm, szögletesek.

Hús

krém- barnássárga; szívós, rostos, majd nagyon kemény, fás.

Spóra

közel gömbös, sima, 6-8 x 5-6,5 μm. Spórapora fehér, nem amiloid.

Előfordulás: Egész évben; lomblevelű fákon, különösen szilen és vadgesztenyén nő, egyenként vagy néhány, cserepesen egymást fedő lapban. Előbb élősködik, majd a fa pusztulása után szaprotróf lesz. Nekrotróf parazita, barna korhasztó. Ritka, és most a szilfavész következtében tovább gyérül.

Hasonló fajok

-



Lásd még


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Szilfa-tapló témájú médiaállományokat.