Gomba/Nem ehető gombák/Szilva-tapló

Gombák

Szilva-tapló

Gomba portál • Mikológia • Gombacsaládok • Gombalista (HU-La) • Gombanevek változásai • Gomba fajták • Ehető gombák • Gyógygombák • Nem ehető gombák • Mérgező gombák • Gombamérgezések • Védett gombák • Gombák eltevése • Gombás ételek • Gombavizsgálat • Gombanaptár • Gomba szótár • Mit-mihez használjunk

Szilva-tapló

(Phellinus tuberculosus, Syn: Phellinus pomaceus)
Más neve(i): -

Étkezési érték: Ez a gomba nem ehető!

Termőtest

3-8 cm átmérőjű, körkörösen kissé barázdált, barnás, majd szürkülő, széle duzzadt, világosabb, apró szőrök borítják.

Tráma, termőréteg

pórusos, a pórusok vörösbarnák, szürkésbarnák vagy sárgásszürkék.

Hús: fiatalon vöröses, idősebb korban sárgásbarna, kemény.

Termőhely és idő

márciustól novemberig, leggyakrabban a rózsafélék családjába tartozó gyümölcsfákon, elsősorban szilván és őszibarackon, ritkábban almán, körtén, galagonyán és kökényen, elvétve egyéb lombos fákon is; a szakirodalom szerint két esetben jegenyefenyőn is találták. Évelő.

Megjegyzés

a gomba, bár életmódja parazita és lassan fehér korhadást okoz, nem pusztítja agresszíven a megtámadott fát, így az még évekig él a fertőzést követően, noha termése rendszerint még éretlen állapotban rothadni kezd. A szilvatapló az egész eurázsiai mérsékelt és szubtrópusi övben, Észak - és Közép-Amerikában, valamint Ausztráliában és Új-Zélandon is megtalálható, a legtöbb helyen, így hazánkban is gyakori.

Hasonló fajok

-

Lásd még

Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Szilva-tapló témájú médiaállományokat.