Más neve(i): majorána, majoranna, pecsenyevirág, szurokfű, latin nevéből:oreganó
Az árvacsalánfélék családjába tartozó növényfaj. Eredeti hazája a Földközi-tenger környéke, de ma már nagyüzemi módon és kiskertekben egyaránt termesztik.
A növény szárított, morzsolt levele és virágzata a fűszer. A jól kezelt majoránna szürkészöld, egyenletesen morzsolt, erősen aromás, kellemes illatú, kissé hűtő, kesernyés ízű.
Magról, illetve palántázással, májusban 30–40 cm sor és 15–20 cm tőtávolságra ültetjük. Évente 2-3 alkalommal a virágzáskor vágott növény leveleit lemorzsoljuk.
Gyógyhatása(i): köhögés, gyomorgörcs, hasmenés megszüntetésére. A majoránna étvágygerjesztő, szélhajtó, gyomorerősítő, nyugtató hatású fűszer, ezért gyógyteák elengedhetetlen alkotórésze. Teáját fejfájás, köhögés, légzési zavarok enyhítésére használják, olajával a reumás testrészeket dörzsölik be.
Felhasználjuk:Felhasználható levesek (főleg krumpli- és gombaleves), főzelékek (krumpli-, bab-), mártások, húsételek, köztük szárnyas és vadhúsok, továbbá húskészítmények (kolbász, hurka), valamint borok ízesítésére. Kacsa, bárány, birka, ürü, továbbá grillételek, májas és véres töltelékek elkészítésénél szinte nélkülözhetetlen, mert tompítja vagy elveszi a húsok mellékízét.
Ellenjavallat: Magas vérnyomás esetén használata körültekintést kíván. Veszélyeztetett terheseknek nemi vágyuk csillapítására ajánlják.
Lásd még: A növényről Mit-mihez
