Heraldikai lexikon/Bal oldal
Névváltozatok:
balon (Sváby Frigyes Turul 1889/3. 123.), heraldikusan balfelé (Supka Géza ArchÉrt. 1907. 97.[1]), baloldali (Szendrei 1896. 148.), jobbról <helytelen meghatározás> (Gudenus I. 218.), hátsó <a hasításban> (Turul 1998/3-4. 67.), külső <a hasításban> (Gudenus I. 25.), onnan (Nagy Iván I. 7.), læva: bal kéz, ad lævam: bal felö́l (Pápai/Bod 362.), lævus: balog, szerentsétlen (uo. 363.), siniſter: balog, bal kéz felé-való, siniſtra: bal kéz, szerencsétlenség (uo. 568.), 1607: illinc: onnan <balról> (Szálkai 2010. 53.), 1605: hinc inde: innen és onnan (uo. 51.), 1701: sinistra: bal oldal (uo. 111.)
de: linke Seite, en: sinister (side)
Rövidítések
A bal oldal a heraldikában az az oldal, melyet a normális szóhasználatban a jobb oldalnak neveznek. A címertanban tehát az oldalak felcserélődnek, mert a heraldikai ábrázolásokat a címerviselő szemszögéből vizsgáljuk, azaz a címer tulajdonosának nézete élvez elsőbbséget. A bal oldal a heraldikai jobb oldalhoz képest a másodlagos, a kevésbé előkelő oldal, mert egyfajta balszerencsére vagy előnytelen tulajdonságra utal. A címerképek szokásos módon szintén jobbfelé néznek, futnak, ugranak stb. A címerleírásban csak azt kell megemlíteni, ha a helyzetük vagy pózuk nem szokványos, azaz balra néznek, futnak, ugranak stb.
A bal oldal más fogalmakkal is kifejezhető. Így például a hasított pajzsban a bal oldali mezőre a hátul (de: hinten), hátsó, külső szavak is alkalmazhatók. A modern nemzetközi heraldika a sinister elnevezést használja a bal oldalra.